Karacsáj- és Cserkeszföld

A Karacsáj- és Cserkeszföld ma olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Karacsáj- és Cserkeszföld létrejötte óta minden korosztálytól, kultúrától és környezettől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, és gyakori beszédtéma lett szakmailag és személyesen egyaránt. Az idő múlásával a Karacsáj- és Cserkeszföld különféle módon fejlődött, és releváns szerepet kapott a mindennapi élet különböző területein. Ezért elengedhetetlen a Karacsáj- és Cserkeszföld alapos elemzése és megértése, következményei és hatása a mai társadalomra. Ebben a cikkben elmélyülünk a Karacsáj- és Cserkeszföld világában, hogy foglalkozzunk annak számos aspektusával, és átfogó és gazdagító látásmódot kínáljunk a ma oly fontos témáról.

Karacsáj- és Cserkeszföld (Карачаево-Черкесская Республика)
Karacsáj- és Cserkeszföld címere
Karacsáj- és Cserkeszföld címere
Karacsáj- és Cserkeszföld zászlaja
Karacsáj- és Cserkeszföld zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetÉszak-kaukázusi szövetségi körzet
SzékhelyCserkesszk
Alapítás1957. január 9.
Köztársaság vezetőjeRasid Boriszpijevics Temrezov
Hivatalos nyelvorosz, abaza, cserkesz, karacsáj
Rendszám09
Népesség
Teljes népesség465 357 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség31,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület14 277 km²
IdőzónaUTC+04:00
Elhelyezkedése
Karacsáj- és Cserkeszföld (Oroszország)
Karacsáj- és Cserkeszföld
Karacsáj- és Cserkeszföld
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 55′, k. h. 41° 47′Koordináták: é. sz. 43° 55′, k. h. 41° 47′
Karacsáj- és Cserkeszföld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karacsáj- és Cserkeszföld témájú médiaállományokat.

Karacsáj- és Cserkeszföld vagy a Karacsáj-Cserkesz Köztársaság (oroszul Карачаево-Черкесия vagy Карачаево-Черкесская Республика , karacsájul Qarachay-Cherkes Respublika, cserkeszül Qèrèshey-Cherkes Respublikè) egyike a cserkesz népek Orosz Föderációhoz tartozó 3 észak-kaukázusi tagköztársaságának (a másik kettő Adigeföld és Kabard- és Balkárföld). A Kaukázus északi lejtőin és az előtte fekvő síkvidéken terül el.

Földrajz

Karacsáj- és Cserkeszföld domborzati térképe (oroszból átírt helynevekkel)
A Kaukázus hegyei

Szomszédai északon a Sztavropoli határterület, keleten Kabard- és Balkárföld, délkeleten Grúzia, délnyugaton Abházia, nyugaton a Krasznodari határterület.

A Nagy-Kaukázus északi oldalán fekszik. Az ország déli 80%-a hegyvidék, csak északon síkság: itt a Kubán-alföld terül el. Legmagasabb pontja az Elbrusz (5642 m) a Kabard- és Balkárfölddel közös határon. Fő folyói a Kubán és mellékfolyói (a Nagy-Zelencsuk és a Tyeberda), valamint a Kuma. Legnagyobb tava a Cserkesszk melletti Kubáni-víztározó.

Története

A türk nyelvet beszélő, muszlim karacsájok a 14. században érkeztek erre a területre, a 16. századra a kabard uralkodók vazallusai lettek. Az oroszok 1828-ban hódították meg, a Karacsáj-Cserkesz Autonóm Körzet pedig 1922-ben alakult meg. A második világháború idején a németekkel való kollaboráció miatt a karacsájok egy részét kitelepítették, csak 1957-ben történt visszatelepítésük után kaptak ismét autonómiát. 1990-ben önálló köztársaságnak nyilvánították magukat, amit a Szovjetunió nem ismert el. 1992-ben Oroszország tagköztársasága lett.

Népesség

2010-ben 477 859 fő lakta.

Etnikumok

A 2010-es népszámlálás szerint:

Települések

Karacsajevszk

Karacsáj- és Cserkeszföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 4 város, 7 városi jellegű település és 138 falusi település található, mely utóbbiak közül 2 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 11 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Karacsáj- és Cserkeszföldön 43% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya, ami más oroszországi régiókkal összehasonlítva nagyon alacsony adat. A legnagyobb falu népessége megközelíti a húszezer főt, és összesen 30-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 36%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózatban más oroszországi régiókhoz képest kicsi az aprófalvak súlya.

Karacsáj- és Cserkeszföld városai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok

Karacsáj- és Cserkeszföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 10 járásra oszlik, a 4 város közül pedig Cserkesszk és Karacsajevszk köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem. A 21 ezer lakosú Karacsajevszk városához egy város (Tyeberda) és három városi jellegű település, továbbá falusi települések is be vannak osztva összesen 18 ezer lakossal, e terület szintén nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 10 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Cserkesszk és Karacsajevszk (utóbbi a hozzá beosztott településekkel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkot, , melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 5 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 83 falusi község tartozik.

Karacsáj- és Cserkeszföld közigazgatási beosztása

A járások és székhelyeik:

Jegyzetek

Források

Commons:Category:Karachay-Cherkessia
A Wikimédia Commons tartalmaz Karacsáj- és Cserkeszföld témájú médiaállományokat.