Karaita judaizmus

Napjainkban a Karaita judaizmus nagyon fontos téma a mai társadalomban. A Karaita judaizmus hatása az élet minden területére kiterjedt, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Karaita judaizmus különböző aspektusait és életünkre gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől a jelenlegi hatásáig elemezzük, hogy a Karaita judaizmus hogyan formálta azt a világot, amelyben élünk. Ezenkívül megvizsgáljuk a Karaita judaizmus különböző perspektíváit, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Kétségtelen, hogy a Karaita judaizmus továbbra is vita és érdeklődés témája ma is, és alapvető fontosságú, hogy megértsük életünkre gyakorolt ​​hatásait.

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2007 júniusából)

A karaita judaizmus a zsidó valláson belüli mozgalom. A legmeghatározóbb jellemzője, hogy Szentírásként csak a Tanakhot fogadja el, elutasítja, hogy a Misna és Talmud előírásait – azaz az úgynevezett szóbeli tant – a halakha (a kötelezően alkalmazott zsidó törvények, előírások és szokások gyűjteménye) része volna.

A „karaita" szó a קָרָאִים héber szóból származik, jelentése: „olvasók" vagy „akik olvassák (az írásokat)”. Ez egy ragadványnév, amely azért maradt meg, hogy elkülönüljenek a rabbinizmus híveitől.

Az írások értelmezésekor csupán a szövegekre koncentrálnak és szó szerint értik azokat. Modern korunkban az irányzat hívei külön szervezetet alkotnak. Körülbelül 30 000 karaita él a Földön, háromnegyedük Izraelben (Berseba, Ramla és Asdód városokban). Korábban a népesség nagyobb hányadát tették ki.

Karaita hitnézetek

Karaita zsinagóga Jeruzsálemben.
  • Hisznek egy egyedüli, örökké létező Istenben.
  • Isten Világegyetem teremtője.
  • Ő adta a Tanakhot az emberi nemnek Mózesen és a prófétákon keresztül.
  • Hisznek az isteni ígéretben, amely szerint eljön a Messiás.
  • Hisznek a feltámadásban.

Misna

A karaiták elutasítják a Misna könyveit a következőket állítva:

  • Ha a Misna szóbelileg adatott, akkor hogyan lenne szabad leírni?
  • A Misna néhány állítása ellentmond más állításainak.
  • A Misna nem írja, hogy melyik a helyes vélemény, hozzáállás.
  • Vitatják, hogy Mózes kapta ezeket a szóbeli törvényeket.
  • Miért nem írja a Misna, hogy Mózes írta?

Tóra-értelmezésük

Több karaita szerző próbálta értelmezni, de úgy gondolják, hogy mára a legtöbb könyv elveszett. Azonban kialakult és fennmaradt a karaita halakha. Azt állítják, hogy a Talmud és a rabbinikus írások felülírják a Tórát, a zsidó családokban sok a Tórával ellentétes hagyomány és hogy ezeket a Tórát magyarázó, kiegészítő írásokat sokszor csak a szokás ihlette.

A saját hagyomány-, szertartás- és szokásrendszerüket (Sével ha-jerusa) az egyiptomi karaitáktól, a vezető karaita személyiségektől származtatják, s azt állítják, hogy mindent kiszórtak belőle, ami a Tóra szó szerinti értelmezésével ellentmond.

Sok kis elszórtan elhelyezkedő és igen zárt és elszigetelt közösségekben élnek, hatást gyakorol rájuk az őket körülvevő kultúra is, így a különböző közösségekben különböző szokások is uralkodnak. Többen csatlakoztak a Nehemia Gordon és Meir Rekhavi által alapított World Karaite Movement nevű szervezethez, amely megpróbálja egységesíteni a hittételeket.

Időszámítás

A karaiták a Hold változását figyelik, hogy meghatározzák a hónapok kezdetét. Az évek kezdetét az árpa növekedéséből állapítják meg (Aviv hónap), ezt a számítást a Kivonulás előtti járványig vezetik vissza, azonban az 1990-es évek előtt ők is a rabbinikus II. Hillél-féle diaszpóra-naptárat használták.

Szombat

A nyugalom napját ők is megtartják, ezen a napon Istent imádják és imádságokat mutatnak be. A legtöbb karaita elveti a szexuális kapcsolatot ezen a napon. Ezen a napon tartózkodnak a mesterséges fényektől is. Nem végzik el a sábát bevezetőjeként tartott rabbinikus gyertyagyújtó szertartást sem.

Szemlélőrojtok

Egy karaita Tzitzit kék fonatokkal

Kék-fonatos cícít-et (tehélet) viselnek, s úgy gondolják, nem lényeges a festék elkészítésének a módja, csak a szín. A rabbinikus vádakkal ellentétben nem használják díszként a falaikra felfüggesztve.

Tefillin

A karaiták a tefillin semmilyen változatát nem viselik. Az 5 Mózes 6:6.8 verseket metaforikusnak vélik. (Károli fordításában: „És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben.... És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között.”)

Mezuza

A mezuza használatát sem fogadják el kötelezőnek, a Tóra ezen parancsát is metaforikusnak mondják, azonban sokan mégis kiteszik otthonaikban a Tízparancsolat díszes másolatát.

A karaiták története

A IX. században Anan ben David és követői egyesítettek több szektát ), de később több Anan-ellenes szekta vált ki a mozgalomból.

A rabbinikus hagyományokat képviselő Szaadja gaon és a karaiták hitvitájának eredménye az lett, hogy mélyült a szakadék a két irányzat között.

Philón, szadduceusok és a karaiták

A szadduceus és a karaita halakha összehasonlításakor Abraham Geiger szoros kapcsolatot fedezett fel az irányzatok között, azonban Dr. Bernard Revel rabbi a disszertációjában vitatja a bizonyítékait. Dr. Bernard alexandriai Philón teológiáját vélte a karaita halakhában felfedezni, mivel az egyik X. századi karaita írás hivatkozik Philónra.

A karaitizmus fénykora

A 10. és 11. században nagy számú karaita írás keletkezett és terjedt el az iszlám világban. Ekkorra a karaita közösségek megerősödtek és függetlenedtek a rabbinikus hagyományoktól és fennhatóságtól, megvetették a lábukat sok városban, s Ramlában elindítottak egy jesivát. Karaita személyek magas társadalmi pozíciókat töltöttek be a muszlim világban – adószedők, orvosok, hivatalnokok, egyiptomi bíróságok tisztjei.

Salo Wittmayer Baron történész szerint volt idő, amikor a karaiták tehették ki a zsidó közösségek akár tíz százalékát is, és gyakoriak voltak a nyitott hitviták a karaita és rabbinikus vezetők között. Szaadja gaon tevékenysége következtében azonban mélyült a szakadék a rabbinikus és karaita közösségek között.

Kavarok karaita kapcsolata

Létezik egy kazáriai rovással készült felirat a 10. sz.-ból, amelynek neve: Alsószentmihályi rovásfelirat (Alsószentmihály, Erdély), amelyről már a 90-es években megállapította Vékony Gábor régész, hogy egy karaita zsidó vallásra áttért kavar (vagyis a kazár kagán ellen fellázadt és később a magyarokhoz csatlakozott) vezető felirata.

Orosz karaiták

A 18. század során sok nézetük terjedt el más kultúrákban, így kevésbé érintette őket az antiszemitizmus.

Avraham Firkovich segítette a nézetek terjedését mondván, hogy a bibliai Izrael elpusztult tíz törzsének maradéka az orosz területekre menekült és ott telepedett le. Sok zsidó kazár eredetűnek vallotta magát, amiből az következett, hogy nem volt szükséges a karaita judaizmushoz való betéréshez a zsidó származás és az orosz cár sem vádolhatta így őket Jézus megöletésével.

A rabbinizmussal való ellentétük miatt a nácik sem üldözték őket.

A korábban a cári titkosrendőrség, később pedig a nácikkal való, a rabbinikus zsidósághoz képest kevésbé rossz kapcsolataik miatt számos, nem teljesen alaptalan kritika érte és éri őket mind a mai napig a rabbinikus zsidóság részéről.

Krími és litván karaiták

Karaim kenesa Trakai-ban.
Bővebben: Krími karaiták

Közösségek alakultak a török krími területeken is, melyek felvettek helyi szokásokat és kialakították a karaim nyelvet.

Nagy Vytautas litván nagyfejedelem néhány száz karaitát hívott meg a Krím-félszigetről és telepített le 1397-körül a litván Trakai környékére. Néhány kis közösség a mai napig fennmaradt, megőrizték nyelvüket, szokásaikat. Hagyományos ételük a kybynai, amely egy húsos tészta. A házaikon három ablak van: egy az Istennek, egy a családnak, s egy Vytautasnak.

Spanyol karaiták

A 11. századra a karaiták Spanyolországban számottevő erővé váltak, azonban magas rangú, a rabbinikus hagyományok talaján álló ellenfeleik – például Joseph Ferrizuel – végül rávették a spanyol uralkodót, hogy üldöztesse és utasítsa ki őket. Todros Halevi rabbi és Joseph ibn Alfakhar nagy számú karaita kitelepítését hajtották végre.

Modern karaiták

Karaita zsinagóga Ashdod-ban

Az 1950-es évek elején az izraeli főrabbi megállapította, hogy a karaitizmus terjedését sikertelenül próbálták meggátolni. Zsidóságuk elismeréséről hosszú vita volt Izraelben, végül is az ortodox rabbitanács annak ellenére is elismerte őket zsidónak, hogy ők maguk a rabbik joghatóságát nem ismerik el. Így a hazatérési törvény is vonatkozik rájuk.

A Universal Karaite Judaism szervezete irányítja a sejtek többségét, amelyben az egyiptomi hagyományok dominálnak.

Bnei Yisrael

Amerikában körülbelül kétezer karaita él, legtöbbjük az egyetlen amerikai karaita zsinagóga, a Bné Jiszráél (zsinagóga) közelében Kalifornia államban. Lengyelországban 250 fős közösséget alkotnak, az isztambuli 50 fős közösség még ma is találkozik a város európai részén található karaita zsinagógában, a Kahal ha-Kádós be-Sukrá bné Mikrá-ban, a város ezen részét „Karaköy”-nek, azaz „karaiták falvá”-nak becézik.

Karaita írások

A karaitizmus sok könyvet, kommentárt és vitairatot hagyott ránk. A legismertebb kommentár a Isaac Troki által írt „Chizzúk emúná” (חיזוק אמונה, Hit-erősítő). Híres a keresztény-ellenes Ignea Tela Satanae (A Sátán tüzes nyilai) is - a kereszténység ellen szóló mai hitvédő írásaik is mind ezen a könyvön alapulnak. Abraham Ibn Ezra is gyakran idézi a karaita írókat, különösen Jefet ben Alit. Írás-kutatásaik eredményeit ma is gyakran publikálják.

Kritikák

Rabbinikus vélemények

A judaizmus fővonala szerint – például Maimonidész – a szóbeli törvények elutasítói eretnekek. Maimonidész nem gondolja, hogy meg kellene büntetni őket, hiszen a szüleiktől örökölték ezeket a nézeteket és a környezetük nyomására fogadják el a test kívánságát (Hilchót Mamrim 3:3).

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ A rabbinikusok ezzel szemben megkülönböztetik a szöveg (פשט ) különböző módon megközelítendő részeit: remez (רמז) – amit hozzá kell érteni, drás (deras, daras) (דרש) – ami mélyebb értelmet takar, szod (סוד) – aminek értelmét a csak a Kabbala fejti ki.
  2. ↑ a b c JOSHUA FREEMAN. „Laying down the (Oral) law”, The Jerusalem Post  
  3. ↑ Books of the wars of YHVH by Salmon ben Yeruham. 3 chapter translated to English
  4. ↑ Vékony Gábor (1987): Késő népvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége. ISBN 978-963-025-132-7

További információk

Karaitaüldüzés Spanyolországban

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot