Karavankák
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Karavankák-et, elemezve fontosságát, hatásait és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Karavankák olyan jelenség, amely különböző területeken felkeltette a szakértők és tudósok figyelmét, mivel relevanciája a személyestől a globális szintig terjed. Ebben a cikkben végig fogjuk vizsgálni azokat a különböző szempontokat, amelyek a Karavankák-et érdekes és elmélkedés témává teszik, valamint azokat a különböző szempontokat, amelyekből megközelíthető. Ezen túlmenően megvizsgáljuk, hogy a Karavankák milyen következményekkel jár a különböző kontextusokban, és hogy jelentős változásokat idézhet elő a társadalomban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Karavankák | |
 | |
| Karavankák | |
| Magasság | 2238 m |
| Hely | Ausztria, Szlovénia |
| Hegység | Déli-Mészkőalpok, Alpok |
| Legmagasabb pont | Veliki Stol (2236 m) |
| Terület | 5227 km2 |
| Hosszúság | 120 km |
| Szélesség | 65 km |
| Elhelyezkedése | |
 Karavankák
Pozíció Ausztria térképén
| |
 é. sz. 46° 25′, k. h. 14° 25′Koordináták: é. sz. 46° 25′, k. h. 14° 25′ | |
Karavankák
Pozíció Karintia térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karavankák témájú médiaállományokat. | |
Karavankák (németül Karawanken, szlovénül Karavanke) hegyvonulat az Alpokban, azon belül a Déli-Mészkőalpokban, Ausztria és Szlovénia határán. Hossza 120 km, a leghosszabb hegylánc Európában.
Két 8 km hosszúságú alagút könnyíti a közlekedést (ebben az esetben a hegy alatt) – az 1906-ban átadott vasúti, és az 1991-ben megnyitott közúti. Több hágó is vezet a Karavankákon keresztül: a legjelentősebb Loiblpass / Ljubelj (1367 m t.f.) továbbá a Wurzenpass és a Radlpass.
Geológiája
Geológiailag az északi Alpok (helvétikum) és a déli Alpok (penninikum) közti nyírási zónának felel meg a periadriai lineamens nevű diszlokációs övben. Ez a jelenség a Tethys-óceán bezáródási folyamata, a Pangea feldarabolódása során jött létre. Kőzettanilag és földtörténetileg a magyarországi Pelso-blokk rokona.
Jelentősebb csúcsai
- Hochstuhl / Veliki Stol 2236 m
- Mittagskogel / Kepa 2145 m
- Koschuta / Košuta 2066 m
- Vertatscha / Vrtača 2180 m
- Hochobir / Veliki Vrh 2139 m
Jegyzetek
- ↑ Austrian Map (német nyelven). Szövetségi Mérésügyi Hivatal
További információk
.jpg){kind=small}
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
