Katolikus Néppárt
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Katolikus Néppárt témáját, amely ma nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Katolikus Néppárt nagy jelentőségű téma a mai társadalomban, és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ezeken az oldalakon végig elemezzük a Katolikus Néppárt különböző megközelítéseit és perspektíváit, valamint a kultúrára, politikára, gazdaságra és más területekre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Katolikus Néppárt milyen hatással van az emberek életére, és hogyan közelíthető meg ez a téma különböző tudományágakból és nézőpontokból. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra a Katolikus Néppárt-ről, és fedezze fel annak fontosságát mai társadalmunkban!
| Katolikus Néppárt | |
| Adatok | |
| Utolsó vezető | Zichy Aladár |
| Alapítva | 1894. november 14.(más forrásban 1895. január 28.) |
| Feloszlatva | 1918. február 3. |
| Utódpárt | Keresztényszociális Néppárt |
| Pártújság | Alkotmány (1895-1919) Néppárt (1899-1909) |
| Ideológia | keresztényszocializmus |
| Parlamenti jelenlét | 1896 – 1918 |
A Katolikus Néppárt (avagy Katholikus Néppárt) egy politikai párt volt a dualizmus-kori Magyarországon. Célja a katolikus egyház értékeinek, érdekeinek és szociális tanításainak képviselete, érvényre juttatása volt.
Története
.jpg)
A pártot Prohászka Ottokár kezdeményezésére alapította gróf Zichy Nándor és gróf Esterházy Miklós Móric 1894. november 14-én (más forrásban 1895. január 28-án). Életre hívásának oka az 1890-es évek állam és egyház szétválasztására irányuló jogi reformjai, s közülük is kiemelten a polgári házasság intézményének bevezetése (1894. évi XXXI. törvénycikk) volt, melyeket élesen elutasítottak, elleneztek.
Fennállása alatt öt választáson (1896-os, 1901-es, 1905-ös, 1906-os és 1910-es) indult. 1905-ben csatlakozott a szövetkezett ellenzékhez, mely az 1905-ös választásokon történelmi győzelmet aratott az elődszervezeteivel együtt 1867, azaz a Kiegyezés óta kormányzó Szabadelvű Párt ellenében, súlyos belpolitikai válságot robbantva ki. A válság megoldásával az 1906-os választásokon megerősítést nyert Koalíció tagjaként a Második Wekerle-kormányban a Néppártot Zichy Aladár képviselte, mint a király személye körüli miniszter.
1910-re a Koalíció szétesett, az önállóan induló Katolikus Néppárt pedig ismét ellenzéki szerepbe szorult. Az 1914-ben kirobbant első világháború miatt egészen 1920-ig nem tartottak újabb választást.
A Katolikus Néppárt Zichy Aladár vezetésével (aki 1903 óta volt elnöke) 1918. február 3-án egyesült az Országos Keresztényszocialista Párttal az Országos Keresztény Szocialista Szövetség hathatós támogatása mellett, s megalakították a Keresztényszociális Néppártot. Utóbbit a Magyarországi Tanácsköztársaság idején feloszlatták, majd betiltották, s csak 1920-ban alakult újjá, Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja néven.
A Katolikus Néppárthoz köthető, vagy általa üzemeltetett lap volt a Magyar Állam (1868-1908), az Alkotmány (1895-1919), a Néppárt (1899-1909) illetve a Népújság (1910-44).
A pártnak fennállása alatt három elnöke volt; az alapító Zichy Nándor (1894-?), Zichy János (?-1903) és végül Zichy Aladár (1903-1918). Jeles néppárti tagok közül nagy szerepet vállalt a Zala vármegyei boldogfai Farkas József, aki nem csak szorgalmasan tevékenykedett Zichy Nándor gróf mellett, de négy ízben is választottak meg országgyűlési képviselővé a pártot képviselve.
Strauszenberghi Strausz Flórián, pápai prélátus, alsólendvai esperes, nagyrákói és nagyselmeci Rakovszky István, benicei és micsinyei Beniczky Ödön, zborói Zboray Miklós, szmrecsányi Szmrecsányi György, Simonyi-Semadam Sándor, országgyűlési képviselők, szintén Katolikus Néppárt nagy támogatói között volt. A néppárt egyik lelkes harcosa, dr. Major Ferenc, székesfehérvári tiszti főorvos, aki higgadt komolysággal képviselte a pártot, Kálmán Károly sóskúti plébános mellett. Darányi Ferenc, ügyvéd, politikus, először 1896-ban a szentlőrinci kerületben lépett fel néppárti programmal, de akkor kisebbségben maradt. 1901-ben és később is a Zala megyei baksai kerület választotta meg képviselőjévé.
Zala vármegye a katolikus néppárt egyik főhadiszállásának számított a párt számára és gyakran tartottak népgyűlésekeket ott: 1896. május 31.-én, a néppárt a vásártéren népgyűlést tartott Zalaegerszegen; 1900. október 7.-én Pacsán, mindketten Zichy Aladár gróf személyesen levezetve, boldogfai Farkas József képviselő társaságával.
Zichy Aladár grófot képviselővé 1896-ban választották meg Nagykanizsán, és onnantól azt a kerületet képviselte a néppárt programjával, amelynek 1903-ban, Zichy János gróf lemondása után, elnökévé választott.
Országgyűlési választási eredményei
| Választások | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|
| 18 | 4,36% | ellenzék | |
| 25 | 6,05% | ellenzék | |
| 25 | 6,05% | kormánypárt1 | |
| 33 | 7,99% | kormánypárt1 | |
| 13 | 3,14% | ellenzék |
1: A szövetkezett ellenzék részeként
Források
- A Katholikus Néppárt a Magyar katolikus lexikonban (Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ).
- Kulcsár Árpád: A polgári házasság, Hetek, V. évf. 20. szám, 2001. május 19.
- A katolikus egyház (1867-1918), Magyarország a XX. században, II. kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000, ISBN 963-9015-08-3
- Országgyűlési (Katholikus) Néppárt szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány. barankovics.hu (Hozzáférés: 2015. június 11.) arch
Jegyzetek
- ↑ 1894. évi XXXI. törvénycikk Archiválva 2009. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, 1000ev.hu
- ↑ Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)1896-06-07 / 23. szám
- ↑ Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)1900-10-14 / 41. szám