Ebben a cikkben elmélyülünk a Kazbek (hegy) izgalmas világában. A történelem során a Kazbek (hegy) nagy érdeklődést váltott ki az emberiség iránt, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területen való relevanciája, akár egyszerűen a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt. A kezdetektől napjainkig a Kazbek (hegy) alapvető szerepet játszott az emberek életében, és a szakértők és a hobbibarátok számára egyaránt lenyűgöző tanulmányi témává vált. Ezzel az írással azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg a Kazbek (hegy) különböző oldalait, elemezzük jelentőségét és hatását a különböző területeken.
Kazbek (მყინვარწვერი) | |
A Kazbek látképe Sztepancminda városától | |
Magasság | 5054 m |
Hely | Grúzia |
Hegység | Kaukázus |
Relatív magasság | 2373 m |
Típus | Vulkán (alvó) |
Utolsó kitörés | 750 BCE ± 50 év |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 42° 41′ 57″, k. h. 44° 31′ 06″Koordináták: é. sz. 42° 41′ 57″, k. h. 44° 31′ 06″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazbek témájú médiaállományokat. |
Kazbek (grúz nyelven: მყინვარწვერი, Mkinvarcveri, oszét nyelven: Сана, Sæna, csecsen nyelven: Башлам, Bashlam, orosz írással: Казбек) egy alvó tűzhányó, a Kaukázus egyik legnagyobb hegye Grúzia és az oroszországi Észak-Oszétia-Alania határán.
A Kazbek 5054 méteres magasságával Grúzia harmadik legmagasabb csúcsa (a Shkhara hegy és a Janga után), egyben a Kaukázus hegység hetedik legmagasabb csúcsa. A Kazbek a Kaukázus második legmagasabb vulkáni csúcsa az Elbrusz után. A csúcs közvetlenül a Sztepancminda településtől nyugatra fekszik.
A Kazbek Khokh tartományban található hegyvidék, amely a Nagy-Kaukázus központjától északra fut, az Ardon és a Tyerek folyó szurdokjai vágják át. Keleti lábánál fut az egykori grúz hadi út, mely a Darjal-szorosnál 2378 méter. A régió rendkívül aktív tektonikailag, rendszeres időközönként számos apró földrengéssel. Egy aktív geotermikus/meleg forrásrendszer is körülveszi a hegyet. A Kazbek egy potenciálisan aktív vulkán, amely trachytékből épül fel lávával burkolva, és dupla kúp alakú, amelynek alapja 1770 méter magasságban fekszik. A Kazbek a Kazbegi vulkanikus csoport vulkáni kúpjainak legmagasabb pontja, amely magában foglalja a Khabarjina hegyet (3142 méter).
A lejtők meredeksége miatt a Kazbek gleccserei nem túl nagyok. A Kazbek gleccsereinek összterülete 135 km². A legismertebb gleccser a Dyevdorak (Devdaraki), amely az északkeleti lejtőn egy azonos nevű szurdokra csúszik, elérve a 2295 métert.
A Kazbek gleccserei közé tartoznak még: Mna, Denkara, Gergeti, Abano és a Chata.
A Kazbek hegy területét 1979-ben a szovjet kormány természetvédelmi területnek nyilvánította. A terület bükkösöket, alpesi erdőket és alpesi réteket is magába foglal. Az itt élő növények és állatok közül sok a kaukázusi régióban endemikus.