Ebben a cikkben a Kazinczy utcai zsinagóga (Miskolc) világát fedezzük fel, amely téma az elmúlt években szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. Megjelenése óta a Kazinczy utcai zsinagóga (Miskolc) szenvedélyes vitákat váltott ki, és kutatások és viták hullámát indította el több területen. A társadalom számos aspektusát átívelő hatásával a Kazinczy utcai zsinagóga (Miskolc) jelentős nyomot hagyott a kultúrában, a politikában, a tudományban és a technológiában. Ezeken az oldalakon részletesen elemezzük a Kazinczy utcai zsinagóga (Miskolc) körül kialakult különböző megközelítéseket és perspektívákat, feltárva annak eredetét, fejlődését és a mai világra gyakorolt hatását.
Kazinczy utcai zsinagóga | |
Település | Miskolc |
Ország | Magyarország |
Vallás | zsidó |
Építési adatok | |
Stílus | neoromán építészet |
Építés kezdete | 1856 |
Építés befejezése | 1863 |
Rekonstrukciók évei | 2017– |
Tervező | Ludwig Förster |
Építész(ek) | Ludwig Förster |
Mai rendeltetése | eredeti funkciójában üzemel |
Alapadatok | |
Torony | nincs |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 47′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 20° 47′ 07″ | |
A Kazinczy utcai zsinagóga hivatalos honlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazinczy utcai zsinagóga témájú médiaállományokat. |
A Kazinczy utcai zsinagóga Miskolc ma már egyetlen zsinagógája, egyben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye egyetlen ma is működő, és a régió legnagyobb zsinagógája (Kazinczy utca 7.)
A zsinagóga 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán moreszk stílusban. Hasonlít az ugyancsak Förster tervei szerint épült bécsi leopoldstadti zsinagógához. Förster a zsinagóga tervezésekor több újítást is bevezetett, orgonát építtetett a zsinagógába, a tóraolvasó asztalt pedig az épület közepe helyett a frigyszekrény elé tette. Ez tiltakozást váltott ki az ortodox többségű hívőkből, és miután az átadást követő évben a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta Fischmann Ezékiel Mózes miskolci rabbit, úgy döntöttek, a hagyományoknak megfelelően átalakítják a zsinagógát. A viszály következtében a miskolci zsidóságból különvált a szefárd hitközség, és külön imaházat bérelt (vagy épített) a Kölcsey utcában, amely nem maradt fenn.
2013 őszén a zsinagógát – leromlott állapota és balesetveszély miatt (az alapok, a tetőszerkezet és a tetőt tartó oszlopok gyengültek meg) – átmenetileg bezárták. Felújítását 2017-ben kezdték meg.
A Kazinczy utcai homlokzatot és az udvarit is egy arabeszkes rózsaablak és keskeny íves ablakok díszítik, az udvar felé néző főhomlokzaton Mózes kettős kőtáblája látható. A háromhajós, álbazilikás elrendezésű épület belsejében karcsú vaspillérek vannak, melyek díszítésében gótikus és bizánci elemek is láthatóak. A falak keleti motívumokat idéző, bonyolult festése M. Horowitz munkája.
Miskolcnak 1901-ben másik zsinagógája is épült; a Palóczy utcai zsinagóga kupolás, kéttornyú épület volt. 1963-ban lebontották.
Az 1920-as népszámlálás idején Miskolcon körülbelül 10 000 zsidó vallású élt (a teljes népesség 16,5%-a), de nagy részük a holokauszt áldozata lett, és napjainkban körülbelül 500-an élnek a városban. A holokauszt áldozatainak a zsinagóga Déryné utcai bejáratánál, emellett az Arany János utcában, az egykori gettó helyén, valamint a Tiszai pályaudvaron lévő emléktáblák állítanak emléket.