A mai világban a Keleti-Kárpátok olyan témát képvisel, amely nagy jelentőséggel bír és a lakosság széles körét érdekli. A Keleti-Kárpátok megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásának köszönhetően. A földrajzi és kulturális határokon túlmutató hatókörrel a Keleti-Kárpátok a vélemények, ismeretek és nézőpontok cseréjének konvergenciapontjává vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Keleti-Kárpátok-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, időbeli alakulását és a jelenben betöltött hatását. Ugyanakkor megvizsgáljuk a Keleti-Kárpátok jövőbeli következményeit egy folyamatosan változó világban.
Keleti-Kárpátok | |
Magasság | 2303 m |
Hely | Románia |
Hegység | Kárpátok |
Legmagasabb pont | Nagy-Pietrosz |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 24° 38′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 24° 38′ 11″ | |
Térkép | |
A Keleti-Kárpátok (3. és 4.) helyzete a Kárpátokban | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti-Kárpátok témájú médiaállományokat. |
A Keleti-Kárpátok a Kárpátoknak a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig terjedő keleti része, az Északkeleti-Kárpátok folytatásában. Teljes egészében Románia területén húzódik.
A Kárpátok geológiai szempontból igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú szakasza. Itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa, a Nagy-Pietrosz (2303 méter), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok).
A mai magyar földrajzi irodalom a Kárpátokat négy fő részre osztja, ezek az Északnyugati-Kárpátok, az Északkeleti-Kárpátok, a Keleti-Kárpátok és a Déli-Kárpátok. Nemzetközileg és régebben számos más felosztás és azoknak megfelelő elnevezések is léteztek, léteznek. Gyakori az Északkeleti-Kárpátoknak a Keleti-Kárpátok részeként történő kezelése, általában Külső-Keleti Kárpátok néven, szemben a szűkebben vett Keleti-Kárpátoknak a Belső-Keleti-Kárpátok elnevezésével.
A Keleti-Kárpátok Máramarostól, a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig húzódik. Legmagasabb pontja a Radnai-havasokban lévő Nagy-Pietrosz (2303 m).
Kétféleképpen szokás felosztani. A Kárpát-medencéhez való viszonyában beszélhetünk külső és belső vonulatról. Észak-déli irányban ugyanakkor három nagyobb csoportra tagolható: északi, középső és déli csoportra (Kárpátkanyar).
Az északi csoportot (románul: Carpaţii Maramureşului şi al Bucovinei) a Radnai-havasok, a Borgói-hegység és a Bukovinai-Kárpátok alkotják.
A középső csoport (románul: Carpații Moldo-Transilvani) a Beszterce völgyétől az Ojtozi-szorosig terjed. Fő részei északon a Besztercei-hegyvidék (Munții Bistriței), középen a Gyergyó–Békási-hegyvidék (Munții Giurgeu și Hășmaș) és a Kelemen–Görgény–Hargita-hegyvidék (románul: Munții vulcanici Călimani, Gurghiu și Harghita), délen pedig a Tatrosmenti-hegyvidék (Munții Trotușului).
A déli csoport a Kárpátkanyar (románul: Carpații de Curbură), amelyet az Ojtozi-szoros választ el a Keleti-Kárpátok középső csoportjától.
A Keleti-Kárpátok külső vonulata | |
---|---|
d1 | Obcsinák |
d2 | Esztena-hegység |
d3 | Tarkő-hegység, Gosmán-hegység és Berzunci-hegység |
d4 | Kománfalvi-medence |
d5 | Nemere-hegység |
d6 | Csíki-havasok |
d7 | Barcasági-hegyek |
d8 | Csukás-hegység, Grohotisz-hegység és Baj-hegység |
d9 | Bodzai-havasok |
d10 | Háromszéki-havasok |
d11 | Ráró-hegység és Gyamaló-hegység |