Keleti-Kárpátok

A mai világban a Keleti-Kárpátok olyan témát képvisel, amely nagy jelentőséggel bír és a lakosság széles körét érdekli. A Keleti-Kárpátok megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásának köszönhetően. A földrajzi és kulturális határokon túlmutató hatókörrel a Keleti-Kárpátok a vélemények, ismeretek és nézőpontok cseréjének konvergenciapontjává vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Keleti-Kárpátok-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve jelentőségét, időbeli alakulását és a jelenben betöltött hatását. Ugyanakkor megvizsgáljuk a Keleti-Kárpátok jövőbeli következményeit egy folyamatosan változó világban.

Keleti-Kárpátok

Magasság2303 m
Hely Románia
HegységKárpátok
Legmagasabb pontNagy-Pietrosz
Elhelyezkedése
Keleti-Kárpátok (Románia)
Keleti-Kárpátok
Keleti-Kárpátok
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 24° 38′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 24° 38′ 11″
Térkép
Térkép
A Keleti-Kárpátok (3. és 4.) helyzete a Kárpátokban
A Keleti-Kárpátok (3. és 4.) helyzete a Kárpátokban
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti-Kárpátok témájú médiaállományokat.

A Keleti-Kárpátok a Kárpátoknak a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig terjedő keleti része, az Északkeleti-Kárpátok folytatásában. Teljes egészében Románia területén húzódik.

A Kárpátok geológiai szempontból igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú szakasza. Itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa, a Nagy-Pietrosz (2303 méter), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok).

Elnevezés, elhatárolás

A mai magyar földrajzi irodalom a Kárpátokat négy fő részre osztja, ezek az Északnyugati-Kárpátok, az Északkeleti-Kárpátok, a Keleti-Kárpátok és a Déli-Kárpátok. Nemzetközileg és régebben számos más felosztás és azoknak megfelelő elnevezések is léteztek, léteznek. Gyakori az Északkeleti-Kárpátoknak a Keleti-Kárpátok részeként történő kezelése, általában Külső-Keleti Kárpátok néven, szemben a szűkebben vett Keleti-Kárpátoknak a Belső-Keleti-Kárpátok elnevezésével.

Geomorfológia felosztás

Az Északkeleti és a Keleti-Kárpátok geomorfológiai alapú felosztása

A Keleti-Kárpátok Máramarostól, a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig húzódik. Legmagasabb pontja a Radnai-havasokban lévő Nagy-Pietrosz (2303 m).

Kétféleképpen szokás felosztani. A Kárpát-medencéhez való viszonyában beszélhetünk külső és belső vonulatról. Észak-déli irányban ugyanakkor három nagyobb csoportra tagolható: északi, középső és déli csoportra (Kárpátkanyar).

Északi csoport

Az északi csoportot (románul: Carpaţii Maramureşului şi al Bucovinei) a Radnai-havasok, a Borgói-hegység és a Bukovinai-Kárpátok alkotják.

Középső csoport

A középső csoport (románul: Carpații Moldo-Transilvani) a Beszterce völgyétől az Ojtozi-szorosig terjed. Fő részei északon a Besztercei-hegyvidék (Munții Bistriței), középen a Gyergyó–Békási-hegyvidék (Munții Giurgeu și Hășmaș) és a Kelemen–Görgény–Hargita-hegyvidék (románul: Munții vulcanici Călimani, Gurghiu și Harghita), délen pedig a Tatrosmenti-hegyvidék (Munții Trotușului).

Hagymás-hegység
Hargita
Radnai-havasok

Déli csoport (Kárpátkanyar)

A déli csoport a Kárpátkanyar (románul: Carpații de Curbură), amelyet az Ojtozi-szoros választ el a Keleti-Kárpátok középső csoportjától.

Háromszéki-havasok
Nagykőhavas

Külső vonulat

A Keleti-Kárpátok külső vonulata
d1 Obcsinák
d2 Esztena-hegység
d3 Tarkő-hegység, Gosmán-hegység és Berzunci-hegység
d4 Kománfalvi-medence
d5 Nemere-hegység
d6 Csíki-havasok
d7 Barcasági-hegyek
d8 Csukás-hegység, Grohotisz-hegység és Baj-hegység
d9 Bodzai-havasok
d10 Háromszéki-havasok
d11 Ráró-hegység és Gyamaló-hegység

Jegyzetek

Források

  • Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. www.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. április 1.) (pdf)

További információk