Keltibérek

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Keltibérek témát, amely napjainkban nagyon fontos, és a társadalom különböző szektorait érinti. Megvizsgáljuk eredetét, történetét és fejlődését az idők során, valamint az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül elemezzük a Keltibérek-re vonatkozó különböző nézőpontokat és véleményeket azzal a céllal, hogy átfogó és teljes áttekintést adjunk erről a témáról. Ezzel a kutatással az a célunk, hogy olvasóinknak a Keltibérek mélyebb megértését kínáljuk, hogy megalapozott véleményt alkossanak, és hozzájárulhassanak az ezzel kapcsolatos vitához.

Botorritában talált bronztábla keltibér feliratokkal

A keltibérek (latinul Celtiberi, spanyolul celtíberos) az Ibériai-félsziget középső-északkeleti részén, az Ebro völgyében és a Meseta keleti részén élt ókori kelta nép volt, akik a régészeti kutatások tanúbizonyságai alapján a Kr. e. II. és I. évezred között telepedhettek le a félszigeten.

Elnevezésük a rómaiaktól származik, akik a szicíliai történetíró, Diodorus Siculus feltételezése alapján úgy vélték, hogy a nép a Galliából bevándorolt kelták és az ibérek keveredéséből jött létre. Diodorus fiatalabb kortársa, Sztrabón már elvetette ezt az elméletet. A történettudomány általában ma is elfogadja a homogén keltibér nép vegyes, kelta és ibér etnikai-antropológiai eredetét. Nyelvük, a keltibér nyelv ezzel szemben kifejezetten kelta vonásokat mutató, archaikus vonásokat őrző ókelta nyelv volt, hangtani jellemzői alapján az ún. q-kelta csoportba tartozott.

A keltibérek i. e. 153–133 között elhúzódó háborút vívtak a Hispaniában is terjeszkedő Római Birodalommal. Végül behódoltak a rómaiaknak, és fokozatosan asszimilálódtak. Keltibér származású volt az i. sz. 1. századi római költő, Martialis is, aki epigrammáiban gyakran büszkélkedett őseivel (pl. „Nos Celtis genitos et ex Hiberis…”, Epigrammata – Liber IV, 55. epigramma).

Források

  • A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973  
  • Historia de la lengua española. Rafael Cano (coord.). Barcelona: Ariel Lingüística. 2005. ISBN 8434482614  
  • Celtic culture: A historical encyclopaedia, ed. by John T. Koch, Santa Barbara, ABC-CLIO, 2006, 363–364.

További irodalom

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap