Kentaur típusú objektum

Ma a Kentaur típusú objektum továbbra is nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma a világon. A Kentaur típusú objektum hatása a mindennapi élet számos aspektusában érezhető, a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától egészen konkrétabb területeken, például a technológia vagy a környezetvédelemig. Ahogy elmélyülünk a Kentaur típusú objektum világában, ráébredünk a hatókörének szélesre és összetettségére, valamint az ezzel kapcsolatos megközelítések és vélemények sokféleségére. Ebben a cikkben a Kentaur típusú objektum különböző aspektusait és relevanciáját fogjuk feltárni a mai társadalomban, azzal a szándékkal, hogy megvilágítsuk ezt az izgalmas és sokrétű témát.

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A kentaur típusú objektumok jeges, üstökösszerű égitestek a Naprendszerben, melyek az üstökösöknél kisebb excentricitásúak, és pályájuk a Jupiter és a Neptunusz közé esik. Valószínűleg a Kuiper-övből kerültek az óriásbolygók térségébe. Ha az óriásbolygók hatására a Naphoz közelebb kerülnek, rövidperiódusú üstökösökké válnak. Nevüket a görög mitológia kentaurjairól kapták. Az első ismert kentaur típusú égitestet, a 2060 Chiron kisbolygót és egyben 95P jelű üstököst Charles T. Kowal fedezte fel 1977. október 18-án.

Kapcsolódó szócikkek

• Kisbolygóöv
• Kuiper-öv

Külső hivatkozások

Jegyzetek

Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

• Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap