Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kerkateskánd témát. A történelem során a Kerkateskánd döntő szerepet játszott a társadalom különböző területein, a kultúrától és a művészettől a tudományig és a technológiáig. Részletes elemzésen keresztül elemezzük a Kerkateskánd jelentőségét a mai kontextusban, valamint a mindennapi élet különböző aspektusainak fejlődésére és fejlődésére gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Kerkateskánd-et az idők során többféle értelmezésnek és megközelítésnek vetették alá, ami hozzájárult ahhoz, hogy napjainkban is jelentőséggel bírjon. A Kerkateskánd eredetétől napjainkig kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban, és ez a cikk mélyrehatóan megvizsgálja és megérti hatását.
Kerkateskánd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Zsálek Ferenc Csaba (független) | ||
Irányítószám | 8879 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 168 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 18,12 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 34′ 26″, k. h. 16° 34′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 26″, k. h. 16° 34′ 15″ | |||
Kerkateskánd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerkateskánd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kerkateskánd egy község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
Zala vármegye délnyugati részén, Lenti déli szomszédságában található, a néha árvizet is okozó Kerka patak völgyében, az Ős-Mura hajdani hordalékkúpján.
Közigazgatási területén a Letenye-Lenti között húzódó 7538-as út halad át, Tótfalu településrészén a 7549-es út vezet keresztül, Teskánd településrész központja pedig önkormányzati utakon érhető el.
Kerkateskánd 1934-ben alakult Teskánd és Kerkatótfalu egyesítésével.
Teskánd Árpád-kori település. Nevét már 1271-ben említették egy oklevélben Tuskand néven. Neve valószínűleg a török eredetű Teskánd személynévből ered.
Kerkatótfalu nevét a 15. században említette először oklevél.
Az egymás mellett fekvő két falu története hasonló. Mindkettőnek több főúri birtokosa volt, első ismert birtokosuk a Bánffy család volt, akiknek egészen 1644-ig tulajdonában volt a két falu és a környező vidék, majd ezt követően rövid ideig a Nádasdy család birtoka lett, tőlük a 17. század végén az Esterházy család.
A török hódoltság alatt mindkét falu elnéptelenedett, később az 1710-es évek körül a területet az Esterházy család népesítette be újra.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 169 | 176 | 162 | 173 | 162 | 168 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,5%, cigány 6,45%. A lakosok 72,3%-a római katolikusnak, 10,24% felekezeten kívülinek vallotta magát (15,66% nem nyilatkozott).