Napjainkban a Kisherend sok ember érdeklődésének témája lett szerte a világon. A Kisherend hatása a társadalomra tagadhatatlan, mivel széles körű vitát és elemzést váltott ki különböző területeken. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Kisherend olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Kisherend-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és elemezzük a mai jelentőségét. Kétségtelenül a Kisherend olyan téma, amely mély átgondolást és részletes elemzést érdemel, hogy megértse relevanciáját a mai világban.
Kisherend | |||
Deák Ferenc utca, iskolakápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varga Zsolt (független) | ||
Irányítószám | 7763 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 176 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 27,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 57′ 57″, k. h. 18° 19′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 57″, k. h. 18° 19′ 57″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisherend témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisherend (horvátul: Renda) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Siklós északi vonzáskörzetében fekszik; a szomszédos települések: kelet felől Peterd, délkelet felől Újpetre, délnyugat felől Vokány, északnyugat felől pedig Egerág.
Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon érhető el: a Pécs-Siklós közti 5711-es útról letérve, az 57 113-as számú mellékúton.
Vasútvonal nem érinti.
Kisherend és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit a területén fellelhető nagyszámú római korból származó lelet is bizonyít.
Herend (Kisherend) nevét az oklevelek 1282-ben említik egy odavaló lakos nevében.
1330-ban nevét Herend néven írták, és Ormándi Miklós birtoka volt, aki mivel fiu utóda nem született, itteni birtokát 1289-ben vejére Deniper fia Istvánra hagyta.
A település a török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd az 1700-as években magyarok népesítették újra. Később azonban néhány német család is megtelepedett itt.
A településen 2011. október 16-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
2016. január 24-én újabb időközi választást tartottak Kisherenden, ezúttal is azért, mert a képviselő-testület néhány hónappal korábban – 2015 októberében – az önfeloszlatás mellett döntött. A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 190 | 196 | 194 | 173 | 174 | 173 | 176 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% románnak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,4%, református 2,1%, felekezeten kívüli 10,2% (33,2% nem nyilatkozott).