Komlóssy Ferenc (színművész)
Mai cikkünkben a Komlóssy Ferenc (színművész) témájában fogunk elmélyülni, amely kérdés az utóbbi időben vitákat és vitákat váltott ki. A Komlóssy Ferenc (színművész) egy olyan probléma, amely a társadalom széles spektrumát érinti, a különböző területeken dolgozó szakemberektől egészen a hétköznapi emberekig, akik mindennapi életükben szembesülnek ezzel a témával kapcsolatos kihívásokkal. Ebben a cikkben a Komlóssy Ferenc (színművész)-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, hogy megvilágítsuk annak következményeit, és átfogó képet nyújtsunk a kérdésről. Függetlenül attól, hogy milyen szintű tapasztalata vagy előzetes ismerete van a Komlóssy Ferenc (színművész)-el kapcsolatban, ebben a cikkben olyan releváns és értékes információkat találhat, amelyek segítségével jobban megértheti ezt a problémát és lehetséges következményeit a különböző területeken. Olvasson tovább, hogy elmélyüljön a Komlóssy Ferenc (színművész) lenyűgöző és összetett világában!
| Komlóssy Ferenc | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1797 Pest |
| Elhunyt | 1860. január 13. (62-63 évesen) Pest |
| Gyermekei | Kövérné Komlóssy Ida |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szelecsényi Komlóssy Ferenc Dániel (Pest, 1797 – Pest, 1860. január 13.) színész, színházigazgató, drámaíró, műfordító. Kövérné Komlóssy Ida apja.
Pályája
1811-ben már a pesti rondellában játszott gyermekszerepeket. Neve először csak az 1813-ban fordul elő a szereplők nevei között (Komlósi Ferencz úr). Attól kezdve megszakítás nélkül a vidéki színészet aktív tagja volt. 1814-ben több alkalommal Székesfehérváron, 1815–1818 között Miskolcon játszott; 1818-tól Horváth József igazgató alatt a székesfehérvári társulattal különböző városokban szerepelt. 1823-ban felesége, Czégényi Erzsébet (1805–1855) színésznő is tagja volt a társulatnak.
1827-ben Komáromban Horváth József megbukott és Komlóssy vette át a társulat igazgatását. 1834 novemberében a kassai színházhoz ment igazgatónak, ekkortól leányai, Ida (később Kövér Lajos felesége és a pesti Nemzeti Színház tagja) és Paulina szintén a társaság tagjai voltak. 1838-ban elhagyta Kassát, szeptember 16-án a pesti Nemzeti Színház rendezője és gazdasági főfelügyelője lett. 1839-ben feleségével együtt elhagyta Pestet és új társaságot alakítva vándorolt az országban. 1844-ben Hegedűs Lajossal szövetkezett; az igazgatásuk alatt levő társulat játszott Győrben 1844. október 20-tól 1845. március 10-ig. Végül Komlóssy megunta a vándoréletet, és a Nemzeti Színházhoz fölvették könyvtárnoknak; később gondnok is volt.
Munkái
Komlóssy Ferenc hat eredeti színdarabot írt, de főként drámafordításaival szerzett érdemeket. Ezek számát ő maga 197-re tette (Szinház Látcső, 1860. 6. szám). Így szinte az egész repertoárt ő látta el színművekkel. Eredeti darabjai, melyek kéziratban maradtak:
Nyomtatásban megjelent munkái
- István első királyunk koporsója (Nemzeti historia, dráma három felv., Székesfehérvár, 1823)
- A tudálékos (Vígjáték öt felv. Kotzebue után magyar játékszínre alkalmaztatva Pozsony, 1826)
- Siklósi borzasztó két éjtszaka (Nemzeti szomorújáték négy felv. Trejtschke G. Fr. után ford.; Székesfehérvár, 1827.)
- István, magyarok első jótevője (Nemzeti dráma egy felv. Sopron, 1829. Kotzebue színműve, melyet a pesti német színház megnyitására írt)
- Angolosan (Vígj. két felv., Körner után magyarosítva. Pest, 1863).
Jegyzetek
- ↑ Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. november 27.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- szerk.: Székely György: Magyar színházművészeti lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó (1994). Hozzáférés ideje: 2012. március 29.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gyászjelentése