Kongresszusi Könyvtár
Ebben a cikkben elmélyülünk a Kongresszusi Könyvtár lenyűgöző világában, feltárva annak több dimenzióját és a mindennapi életre gyakorolt hatását. A Kongresszusi Könyvtár keletkezésétől az idők folyamán történő fejlődéséig az érdeklődés és a tanulmányok tárgya volt különböző tudományágakban. Elemezzük ennek relevanciáját a jelenlegi kontextusban, valamint a témával kapcsolatos különböző szempontokat. Multidiszciplináris megközelítéssel igyekszünk megvilágítani a Kongresszusi Könyvtár kevéssé ismert vonatkozásait, azzal a céllal, hogy széles és gazdagító látásmódot kínáljunk erről az általános érdeklődésre számot tartó témáról.
| Kongresszusi Könyvtár | |
| Library of Congress | |
 | |
| Település | Washington |
| Cím | 101 Independence Ave, SE Washington, DC 20540, |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1800. április 24. |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
 Kongresszusi Könyvtár
Pozíció Washington, D.C. térképén
| |
 é. sz. 38° 53′ 19″, ny. h. 77° 00′ 17″38.888611°N 77.004722°WKoordináták: é. sz. 38° 53′ 19″, ny. h. 77° 00′ 17″38.888611°N 77.004722°W | |
 | |
| Kongresszusi Könyvtár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kongresszusi Könyvtár témájú médiaállományokat. | |
A Kongresszusi Könyvtár az Amerikai Egyesült Államok nemzeti könyvtára, mely Washingtonban található négy épületben. Ez a világ legnagyobb könyvtára mind fizikai méretei, mind tárolt könyveinek, dokumentumainak száma szerint.
Történelem
A könyvtár az 1800. évi kongresszusra épült, és a 19. század jelentős részében az Amerikai Egyesült Államok Capitoliumában működött. Miután az 1812-ben folyó brit–amerikai háború idején gyűjteményének legnagyobb része elpusztult, Thomas Jefferson saját gyűjteményét, 6487 kötetet adott el a könyvtár részére.[1][2] A század közepétől az amerikai polgárháborút követően a könyvtár gyors növekedésnek indult méretében és jelentőségében egyaránt. A 20. századra kimagasló szerepet szerzett magának az értékek megőrzésében. A könyvtár elsődleges küldetése, hogy a kongresszusi tagok által felvetett kérdéseket kutassa. Bár a könyvtár nyitva áll a nyilvánosság előtt, csak könyvtártagok, kongresszusi tagok, a legfelsőbb bíróság bírói és más magas rangú hivatalnokok nézhetnek bele a könyvekbe.
A könyvtár négy helyszínen működik. Legrégebbi épülete a Thomas Jefferson-épület, mely 1897-ben nyílt meg, a könyvtár fő épülete. A John Adams-épület 1939 januárjában, a James Madison Memorial-épület 1980-ban, az audio-video központként üzemelő Packard Campus pedig 2007-ben nyílt meg.
Könyvtárosai
„A Kongresszus könyvtárosa” (Librarian of Congress) a Kongresszusi Könyvtár vezetője, akit az Egyesült Államok elnöke jelöl ki a szenátus javaslatára.
- John J. Beckley (1802–1807)
- Patrick Magruder (1807–1815)
- George Watterston (1815–1829)
- John Silva Meehan (1829–1861)
- John Gould Stephenson (1861–1864)
- Ainsworth Rand Spofford (1864–1897)
- John Russell Young (1897–1899)
- Herbert Putnam (1899–1939)
- Archibald MacLeish (1939–1944)
- Luther H. Evans (1945–1953)
- Lawrence Quincy Mumford (1954–1974)
- Daniel J. Boorstin (1975–1987)
- James H. Billington (1987–2015)[3]
- David S. Mao (2015–2016) (megbízott)
- Carla Hayden (2016–)[4]
Magyar vonatkozások
- A Kongresszusi Könyvtár egyik legnagyobb nyelvtudású könyvtárosa Sólyom C. Lajos, aki 1868-tól haláláig, 1913-ig végzett a könyvtárban rendszerező és feldolgozói munkát.
- Gabriel Horchler: Osztályozás és tárgyszókatalógus a Kongresszusi könyvtárban (Library of Congres (Washington) és jelentőségük a magyar anyag faltárásában. Könyvtári Figyelő, 27. évf. 1981. Különszám. Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
Galéria
-
Thomas Jefferson-épület -
John Adams-épület -
James Madison Memorial-épület
.jpg)
Jegyzetek
- ↑ Thomas Jefferson's library. purplemotes.net. . (Hozzáférés: 2012. március 11.)
- ↑ History. Library of Congress. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
- ↑ Previous Librarians. Library of Congress. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
- ↑ New Librarian of Congress Offers a History Lesson in Her Own Right
