Mai cikkünkben a Koranizmus témával foglalkozunk, amely kérdés az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Koranizmus különböző hátterű emberek figyelmét ragadta meg, a terület szakértőitől egészen azokig, akik csak most kezdik felfedezni ezt a témát. Ebben a cikkben a Koranizmus-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és nézőpontokat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a kérdésről. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális kihatásokig egy részletes elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Koranizmus jelentőségét és összetettségét napjainkban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A koranizmus az iszlám egy irányzata, mely elutasítja annak másodlagos szent iratát, a Szunnát, és egyedül a Koránt tartja követendőnek. Hívei, a koraniták szerint ugyanis az „igazi iszlám” hitet a Szunna bemocskolta. Így nem tartják be például az imádkozás módját és az Ásúrá napi böjtöt, mivel ezek csak a hadíszokban olvashatóak, a Koránban nem.
Annyiban különböznek a többi muszlimoktól, hogy a Koránban előírt parancsokat nem a Prófétai hagyományok alapján hajtják végre, mivel elutasítják a Szunnát. Nem hisznek a Daddzsalban, a Mahdiban és Jézus második visszatérésében, ugyanis ezek nincsenek megemlítve a Koránban, csak a hadíszokban olvashatóak. Szerintük a hadíszok csupán a Prófétáról szóló mesék, éppen ezért a síiták és a szunniták gyakran kritizálják őket.