Krassó-Szörény megye
Ebben a cikkben a Krassó-Szörény megye-ről és a mai társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásáról lesz szó. A Krassó-Szörény megye egy olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, mivel számos területen van jelentősége, mint például a politika, a gazdaság, a technológia és a kultúra. A következő néhány sorban a Krassó-Szörény megye evolúcióját és következményeit elemezzük, valamint az emberi viselkedésre és a minket körülvevő világhoz való viszonyunkra gyakorolt hatását. Hasonlóképpen, a Krassó-Szörény megye-re vonatkozó különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel foglalkozunk majd, azzal a céllal, hogy olyan átfogó jövőképet adjunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak fontosságát és hatókörét ma.
| Krassó-Szörény megye (Caraș-Severin) | |
 | |
 | |
| Krassó-Szörény megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Bánság |
| Megyeszékhely | Resicabánya |
| Jelzés | CS |
| Terület | 8514 km² |
| Körzethívószám | (+40) 255 |
| Népesség | |
| Népesség | 246 588 fő (2021. dec. 1.) |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Térkép | |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krassó-Szörény megye témájú médiaállományokat. | |
Krassó-Szörény megye (románul: Județul Caraș-Severin) Románia délnyugati részén helyezkedik el, a Bánság régióban. Székhelye Resicabánya (84 678 lakos). Szomszédos megyék: keleten Hunyad és Gorj megye, északon Temes megye, nyugaton Szerbia és a Vajdaság, délkeleten Mehedinți megye. A megye a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió része.
Földrajz
A megye területe 8 514 km², a harmadik legnagyobb Romániában, Temes megye és Suceava megye után. A hegységek a terület 67%-át teszik ki: Bánsági-hegyvidék (Krassó-Szörényi-érchegység, Lokva-hegység, Almás-hegység, Szárkő-hegység, Godján-hegység), Ruszka-havas, Csernai-havasok. Ezek a Nyugati-Kárpátokhoz, illetve a Déli-Kárpátokhoz tartoznak, magasságuk 600 és 2100 m közötti. A nyugati rész átmeneti dombság a hegyek és az alföld között. A Duna Krassó-Szörény megyében, Báziásnál lép be Romániába és a Szerbia-Románia határvonalat képezi. További folyók a megyében: Temes, Cserna, Karas, Néra. A Néra folyónak több kilométer hosszú sziklaszorosa van az érchegység és a Lokva-hegység között.
Legmagasabb pont: Szárkő (2190 m) a Szárkő-hegységben.
Történelem
1920 után a román közigazgatásban a (viszonylag későn született) azonos nevű magyar vármegyét kettévágták, Krassó megye Oravicabánya székhellyel nagyjából a középkori területén önálló lett, az új Szörény megye székhelye Lugos maradt. Krassó megyéhez került a korábban Temes vármegyei Varadia község is. Mindkét megye a tartományi átszervezéskor (1952) megszüntetésre került, és (egy része csak 1956-ban) a temesvári székhelyű Bánát tartományhoz csatolódott.
A megye ma ismert alakjában 1968-ban született újjá Resicabánya székhellyel. Ide tartoznak ma a Hunyad vármegye részét képezett Alsóbaucár, Felsőbaucár és Bukova községek, illetve a magyar impériumban Temes vármegyei Móricföld.
Demográfia
2002-ben 333 219 lakosából 294 051 volt román, 7 914 cigány, 6 273 horvát, 6 082 szerb, 6 149 német, 5 924 magyar, 3 526 ukrán, 2 479 cseh és 340 szlovák, 27 296 fő volt egyéb nemzetiségű.
2011-ben 295 579 lakosának 82,5%-a román, 2,5%-a roma, 2,05%-a (6059 ember) magyar, 1,75%-a horvát, 1,65%-a szerb, 0,5%-a cseh nemzetiségű volt.
Krassó-Szörény megye népességének változása (a megye mai területére számítva):
Közigazgatási beosztása
Krassó-Szörény megyében nyolc város és 69 község van. Városok: Boksánbánya, Herkulesfürdő, Karánsebes, Nándorhegy, Oravicabánya, Resicabánya, Stájerlakanina, Újmoldova
Krassó-Szörény megye települései | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
Legnagyobb települések
| Település | Lakosság (fő, 2011) |  |
|---|---|---|
| Resicabánya | 73 282 | |
| Karánsebes | 24 689 | |
| Boksánbánya | 15 842 | |
| Újmoldova | 12 350 | |
| Oravicabánya | 11 382 | |
| Nándorhegy | 10 510 | |
| Stájerlakanina | 7 485 | |
| Herkulesfürdő | 5 008 | |
| Mehádia | 4 128 | |
| Teregova | 3 981 |
Gazdaság
Itt épült meg az első vasút a mai Románia területén. Az első világháború után az UDR vette át a környék bányászatát. 1949 után államosították az itteni ipar nagy részét.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ a b Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS . (Hozzáférés: 2023. április 5.)
További információk
Románia közigazgatási beosztása | |
|---|---|
.svg){kind=small}