Kunsziget

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kunsziget témáját és a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását. A történelem során a Kunsziget alapvető szerepet játszott az emberek életében, mindenre hatással volt a napi döntéseiktől a világról alkotott képükig. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Kunsziget eredetét, időbeli alakulását, és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen, megvizsgáljuk a Kunsziget különféle megközelítéseit és perspektíváit, hogy jobban megértsük a jelenkori társadalomban betöltött jelentőségét. Ez a cikk a Kunsziget teljes és frissített jövőképét kívánja nyújtani, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a ma nagyon fontos témával kapcsolatos vitához és elmélkedéshez.

Kunsziget
Kunsziget címere
Kunsziget címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállásközség
PolgármesterLendvai Ivánné (független)
Irányítószám9184
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség1448 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 44′ 22″, k. h. 17° 31′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 22″, k. h. 17° 31′ 15″
Kunsziget (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Kunsziget
Kunsziget
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Kunsziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunsziget témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kunsziget község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Földrajz

Magyarország északnyugati részén, a Mosoni-Duna jobb partján helyezkedik el, a történelmi, földrajzi tájegységben, Tóközben.

Közlekedése

Országos közúton csak Öttevény felől, az 1-es főút 139+500-as kilométerszelvénye közelében kiágazó 14 101-es számú mellékúton érhető el, de egy önkormányzati út átvezet innen, a Bolgányi híd érintésével a Szigetközbe, Dunaszentpál és Dunaszeg határvidékére is.

Éghajlat

Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú vidék. Az évenkénti napsütéses órák száma 1900 óra felett alakul, ebből a nyári évnegyed részesedése 770, a télié 180 óra. Az évi átlaghőmérséklet +10,0, a vegetációs időszakban +16,8 Celsius-fok, a hőmérséklet havi középértéke januárban –1,1, júliusban +21,0 Celsius-fok. A Mosoni-sík egészét tekintve évente 560 milliméternyi csapadék hullik a régióra, a keleti peremvidéket ennél valamivel kevesebb csapadék éri, sokéves átlagban az 550 millimétert sem éri el. Ebből a vegetációs időszakra 310-320 milliméter jut, a legcsapadékosabb időszak a május–július közötti évnegyed, a legszárazabb hónap a január. A hótakarós napok évenkénti száma 30 körül alakul. A Duna-völgy fekvése és a vidék északnyugati irányú nyitottsága határozza meg a Dévényi-kapun beáramló szelek uralkodó északnyugati irányát, 3-3,5 m/s-os átlagos szélsebességgel.

Elővilága

Kunsziget 7 kilométer hosszú Mosoni-Dunai partszakasza a Fertő-hansági Nemzeti parkhoz tartozik.

Erdő és a partszakasz növényvilága

A lombosfa fajták honosodtak meg itt az évszázadok során. A nyárfafélék közül említést igényel még a fehér nyár. Ártéri erdeinkben korábban gyakori volt még az éger. Az ártéri erdők aljnövényzetéből kiemelkedő fontosságú volt a veresgyűrű, belőle fonták a levert karók közé a legtartósabb sövényt. Korábban nélkülözhetetlen tetőfedő anyag volt errefelé a gyakori nád. Az erdei aljnövényzet ma is sok szép növényt rejt. A hóvirág és a tőzike a tavasz szép virágai. Májusban nyílik az illatos gyöngyvirág. A lápok gyönyörű dísze volt a lecsapolások előtt a nőszirom, hatvan éve még bőségesen virágzott, ma már védett növény ez is. Hasonlóan megritkult a gólyahír, a kék nefelejcs, a fekete nadálytő. Vizenyős helyek növénye volt a széles levelű gyékény, belőle sokan tudtak szatyrot kötni, buzogánya pedig jó játék volt a gyerekeknek. A legelőkön tavasszal mintha millió csillag hullott volna a fű közé, olyan volt a megszámlálhatatlanul sok apró Százszorszép. A kislányok koszorút kötöttek belőle a fejükre, míg őrizték a libákat. A gyümölcstermő vad fék közül ritkán, de előfordul a vadkörte. Erdők szélén szedték itt is a vadrózsa gyümölcsét, a csipkebogyót, amelyből lekvárt főztek. Az erdők aljnövényzetében ma is burjánzik a földiszeder.

Különösen bővelkedett a környék halakban. Esősebb időben rengeteg a béka van Kunszigeten, és nem csak a folyóparton, hanem a faluban is sok van belőlük. A rovarvilág mégis mérhetetlenül gazdag a Mosoni-Duna mentén. Kora tavasztól késő őszig szálldosnak az aprótól az óriásig terjedő méretű légi kalózok, szitakötők. A víztükrön bámulatos ügyességgel futkosnak a molnárpoloskák. A vadon élő madarak közül itt is a fácán a leggyakoribb. A fehér gólyák száma is megcsappant, míg korábban tucatnyi pár költött itt, ma már évente csak 1-2 pár fészkel Kunszigeten. A vízi madarak is megfogyatkoztak, de bíbicet még látni errefelé. Az emlősök között is megfigyelhető, hogy míg egyes fajok szinte teljesen eltűntek, mások meg nagyon is elszaporodtak a környéken. Gyakran látni szarvasokat, őzeket, nyulakat, az erdőkbe, és sok a vaddisznó. Az ürgéről kapta egykor Kunsziget a gúnynevét, ma már a legelők feltörése következtében jóval kevesebb az ürgék száma is. A vidrák helyét is a pézsmapocok vette át. Sok a róka is él a környéken.

Története és mai élete

A római uralom idején őrállomás volt, ma még megtalálható a ma is romokban lévő Tündérvár a Mosoni-Duna közelében.

A község 1443-ban Zyeth néven szerepel a Hédervári család levéltárában található birtokmegosztási oklevélen. 1609-től 1882-ig Öttevény Sziget, majd ezután Kunsziget az elnevezése. Az elnevezés kialakulásának oka, hogy a település a számtalan Duna-sziget egyike volt, kevés lélekszámú lakossággal. A folyó szabályozása előtt számtalan ága hálózta be területét. Első előfordulása Öttevénysziget néven Ásvány, Ráró, Zsejke, Szentpál, Dunaszeg, Ladamér, Zámoly, Újfalu, Szabadi, Sziget, Öttevény, Győr és Kisbarát helységek társaságában 1443-ból való, mint a Hédervári család szállásbirtokainak egyike. Ekkor ugyanis „a Budai káptalan előtt Hédervári Lőrinc nádor és fia, Imre macsói bán, másfelől Tamásy János vajda fia, Henrik új egyezségre lépnek, hogyha bármelyikük magtalanul halna meg, összes birtokai osztatlanul a másik félre szálljanak.” A helység lakói ebben az időben magyarok voltak. A mohácsi vészt követő időben földesura Hédervári István, Zápolya-párti. Ugyanis Hédervári Istvánt, mint nándorfehérvári bánt, a vár hanyag kezelése miatt II. Lajos fő-, és jószágvesztésre ítélte, ezért az II. Lajos halála után Zápolya-párti lett.

Később I. Ferdinánd szigetközi birtokaitól megfosztja és azokat Bakits Pál huszárkapitánynak adja. Az ősi birtokot Lőrinc és György szerzik vissza. Öttevénysziget Lőrincé lesz, aki e helyen kastélyt és templomot építtetett. Halála után a Bakicsok birtokába kerül a falu, akik a kastélyt lerombolják. A reformáció idején a falu új földesura, Czobor Imre vallására az evangélikus hitre tér át. Az ősi birtokokat Lőrinc fia, János szerzi vissza. A felekezeti villongások következtében pusztul a falu.

1594-ben Győr török kézre kerül, s környékéről menekül a lakosság. Öttevényszigetet is elhagyják lakói.

1602-es adóösszeírás pusztult, lakatlan helységről tesz említést, mely csak lassan népesül be újra.

1683-ban a Bécs ostromára induló török sereg lerombolja a falut, ezt követően német zsoldosok sarcolják meg.

1700-as évek elején a Viczay-Héderváry család hoz ide telepeseket.

1728-tól római katolikus anyakönyve van a falunak. Ekkor lakóinak száma 600 fő körül van.

Egy 1737-es feljegyzés szerint iskolamestert alkalmaz a község.

Az 1698. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv 3 földesúrról, 80 katolikusról és 81 evangélikusról tesz említést.

Az 1768-as urbárium szerint a falu földesura a gr. Viczay-Héderváry család.

Az 17841787. évi népszámlálás adatai szerint a helységben 98 házban 729 fő lakott.

1786-ban Öttevénysziget megszűnik Öttevény fíliája lenni és önálló plébánia lesz. A jobbágyfelszabadulást követően a volt jobbágyok évtizedekig pert folytattak a földesúrral, s csak a század végére sikerült egyezségre jutniuk.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei elkerülték a falut.

A 19. század közepétől kezdve a község jelentős mértékben fejlődik.

1882-ben a falu elvált Öttevénytől és önálló közigazgatási település lett. Közben nevét Kunszigetre változtatták, mivel a községnek szóló leveleket tévedésből több ízben Öttevényre postázták.

A folyamszabályozásig sokat szenvedett a település. 1899-ben az egész falut elöntötte az árvíz. A lakosság nagy többsége őstermelő volt, akik jó minőségű földeken gazdálkodtak. A község már a múlt században is híres volt sárgarépa és zöldség termeléséről. A nagybani piacra termelés a 20. század elején indult meg. Az árut csomókba kötve lovaskocsin szállították Pápa, Veszprém, Várpalota, Mór, Székesfehérvár piacaira. Az I. és a II. világháború között a zöldségtermelők szövetkezetébe tömörültek, s állami támogatást is kaptak a termeléshez. A Hangya Szövetkezet 1919-ben alakult meg a községben.

1950-es évek végén alakult meg, a megyében az elsők között, a takarékszövetkezet.

1949-ben kapott a falu villanyt.

Az 1989-es rendszerváltást követően a község önálló önkormányzattal bíró település lett. Ma minden fontos szolgáltatás megtalálható a községben. 1990-es évek óta igen jelentős fejlődésnek indult meg a község. Ebben az évben visszaállt az önálló, teljesen osztott iskola, melynek 1992-ben, az óvodával együtt, felújítására került sor. 1991-ben felújították a klubkönyvtárat, 1993-ban sportcsarnok épült a községben. 1987-ben szabadidőközpont létesült modern tekepályával. 1996-ben két gyár is épült Kunszigeten (Federal Mogul Hungary Kft. és a SICK Kft.). 1999-ben a egészségház felújításával és átalakításával modern egészségházat alakítottak ki. 2014-ben új óvoda épült a faluba. 2019-ben megépítették az Öttevény-Kunsziget kerékpárutat. 2020-ban pedig felújították az iskolát, és elkészült az új bölcsőde. Ma több egyesület működik a községben, melyek közül az 1884-ben alakult önkéntes tűzoltó-egyesület a legrégibb. Ezenkívül a községben faluépítő egyesület, Futball Baráti Kör, nyugdíjas klub, szabadidő- és lövészegylet, horgászegyesület is található.

Jézuskeresés

A Jézuskeresés évszázadok óta folyamatosan megőrzött szakrális népi hagyománya Kunszigetnek, mint kulturális érték, azon túl, hogy a település, illetve a helyi közösség részéről nélküle elképzelhetetlen húsvét ünnepe, nem csak a település számára érték, hanem vármegyei és országos szinten is elismerésre méltó.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Tilai Lajos (független)
  • 1994–1998: Tilai Lajos (független)
  • 1998–2002: Lendvai Ivánné (független)
  • 2002–2006: Lendvai Ivánné (független)
  • 2006–2010: Lendvai Ivánné (független)
  • 2010–2014: Lendvai Ivánné (független)
  • 2014–2019: Lendvai Ivánné (független)
  • 2019-től: Lendvai Ivánné (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1218
1233
1233
1367
1378
1448
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 0,6% cigánynak (roma), 1,5% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,1%, református 1,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 5,1% (25,5% nem nyilatkozott).

Látnivalók

  • Tündérvár, (római őrtorony romjai)
  • Kastély, (udvarház Honvéd pusztán - Szemelikker András főbirtokos építette 1922–23-ban)
  • Szent Antal fogadalmi kápolna
  • Első templomunk (Széchenyi Lőrinc építette 1670-ben, és fia Pál szentelte fel. Ezt 1831-ben le kellett bontani, életveszélyes volta miatt.
  • Mai templomunk 1844-ben épült. Ennek Mária-oltárát 1853-ban Heizer István készítette. A jelenlegi Mária-oltárt 1938-ban Varga Lajosné készítette.
  • Bányató (horgászási lehetőség)

Hivatkozások

  1. a b Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Kunsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  10. Kunsziget Helységnévtár

További információk