Leigh Brackett

A Leigh Brackett témája ma rendkívül fontos, mivel jelentős hatással van mindennapi életünk különböző aspektusaira. A Leigh Brackett-ből számos vita, vita és előrelépés merül fel, ami elengedhetetlenné teszi annak tanulmányozását és megértését. A Leigh Brackett felkeltette a szakértők, akadémikusok, szakemberek és általában a társadalom figyelmét, végtelen kutatásokat, publikációkat és kapcsolódó eseményeket indítva el. Ebben a cikkben a Leigh Brackett különböző aspektusaiba fogunk beleásni, feltárva annak következményeit, perspektíváit és mai kihívásait.

Leigh Brackett
Született
  • Leigh Douglass Brackett
  • Leigh Douglas Brackett

1915. december 7.
Los Angeles
Elhunyt

Lancaster
Állampolgárságaamerikai
HázastársaEdmond Hamilton (1946–1977)
Foglalkozása
Kitüntetései
Halál okarák
SírhelyeKinsman Cemetery New

A Wikimédia Commons tartalmaz Leigh Brackett témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Brackett és Bradbury által közösen írt The Lorelei of the Red Mist a Planet Stories címlapján 1946-ban
Brackett első detektívtörténete, a Murder in the Family a Mammoth Detective címlpján 1943-ban

Leigh Brackett (Los Angeles, 1915. december 7.Lancaster, 1978. március 18.) amerikai tudományos-fantasztikus írónő.

Élete

Szülővárosában nőtt fel. 1946. december 31.-én, 31 évesen ment feleségül Edmond Hamiltonhoz a kaliforniai San Gabrielben, az esküvőn a vőfély Ray Bradbury volt. Ezután az ohió-i Kinsmanbe költözött. Rákban hunyt el. 2020-ban Retro-Hugo-díjat kapott.

Munkássága

Irodalom

Húszas évei közepén kezdett a fantasztikus irodalommal foglalkozni, Martian Quest című elbeszélése az Astounding 1940. februári számában jelent meg. Írói pályafutása első évei (1940-1942) voltak a legtermékenyebbek. Néhány története társadalmi problémákkal foglalkozott, például a The Citadel of Lost Ships (1943), amely a Föld egyre jobban terjeszkedő kereskedelmének az idegen világok civilizációira gyakorolt hatásait vizsgálta. Ezidőben a Los Angeles Science Fantasy Society (LASFS) aktív tagja volt, ahol közreműködött a Pogo's STF-ETTE című, csak női szerzők írásait közlő fanzinban.

Első önálló regénye, a No Good from a Corpse (1944) egy Raymond Chandler hatását tükröző krimi volt. E munkája eredményeképp megkapta első nagy forgatókönyvírói megbízatását. Ezt követően Brackett sci-fi történetei egyre igényesebbé váltak. Első fantasztikus regény, a Shadow Over Mars (1944) minden hibája ellenére egy új stílus kezdetét jelentette munkásságában, amelyet az 1940-es évek detektívregényei és a film noir befolyásolt.

A Planet Stories jelentette meg a Lorelei of the Red Mist című novellát, amelynek főszereplője egy Hugh Starke nevű tolvaj. Brackett a novella első felét készítette el, aztán a kéziratot átadta Ray Bradbury-nek, mivel ő a The Big Sleep című film forgatókönyvén dolgozott. Ő maga csak 1948-ban tért vissza a fantasztikus irodalomhoz. 1948 és 1951 közt számos fantasztikus kalandregényt-és novellát írt, ezek hosszabbak voltak korábbi munkáinál. Sea-Kings of Mars (1949) című regénye később The Sword of Rhiannon címmel jelent meg.

A Queen of the Martian Catacombs (1949) című művében Brackett megalkotta Eric John Stark karakterét. Starkot, a földi árvát a Merkúr őslakói nevelték fel, akiket később földiek öltek meg. Egy terrai tiszt menti meg Starkot, aki örökbe fogadja és mentorálja a fiút. Amikor fenyegetve érzi magát, Stark visszatér a primitív "N'Chakához", a "törzs nélküli emberhez", aki a Merkúron volt. 1949 és 1951 közt Brackett Starkot három történetben szerepeltette: Queen of the Martian Catacombs, Enchantress of Venus és Black Amazon of Mars.

Brackett történetei egyre inkább elégikus hangvételűek lettek, már nem a határvilágok konfliktusaival foglalkozott, hanem a civilizációk elmúlását siratta, s inkább a hangulatra mint a cselekményre koncentrált. Ezt történetei címei is jelzik: The Last Days of Shandakor, Shannach — the Last és Last Call from Sector 9G. A Last Call a Planet Stories utolsó számában (1955 nyarán) jelent meg, a lap Brackett legmegbízhatóbb kiadója volt. Miután a Planet Stories, majd szintén 1955-ben a Startling Stories és a Thrilling Wonder Stories is összeomlott, Brackett szinte az összes megjelenési lehetőségét elvesztette. Sci-fi írói pályafutásának első szakasza véget ért.

A következő évtizedben más műfajú történeteket is készített, néhányat korábbi novellát pedig átdolgozott és regényként publikált. Ennek az időszaknak új stílusú darabja volt a The Long Tomorrow (1955), Brackett egyik kritikusabb hangú sci-fi-regénye. A regény egy mezőgazdasági jellegű, a modern technikától irtózó társadalmat ír le, amely egy atomháború után alakult ki. 1955 után Brackett az anyagilag jövedelmezőbb film- és televíziós forgatókönyvek írására koncentrált. 1963-ban és 1964-ben rövid időre visszatért régi marsi irodalmi színterébe néhány történettel: a The Road to Sinharat búcsú volt a Queen of the Martian Catacombs világától.

Férjével együtt az 1965-ben Oaklandban tartott 22. sci-fi világkongresszus díszvendégei voltak.

Újabb évtizedes szünet után Brackett az 1970-es években visszatért a tudományos-fantasztikus irodalomhoz. Ekkor jelent meg a The Ginger Star (1974), a The Hounds of Skaith (1974) és a The Reavers of Skaith (1976), amelyeket The Book of Skaith néven gyűjtöttek össze. Ez a trilógia visszahozta Eric John Starkot, aki a Mars és a Vénusz helyett most a távoli Skaith naprendszerben kalandozott.

A Naprendszer Brackett műveiben

A sokszor mint az "űropera királynőjeként" említett Brackett sci-fi munkáinak többsége az általa felépített Naprendszerben játszódik. A Mars nála épp, hogy lakható sivatagos világ, amelyet ősi, dekadens, többnyire humanoid fajok népesítenek be. A Vénusz primitív dzsungelbolygó, amelyet életerős törzsek és hüllőszörnyek foglalnak el. Noha Edgar Rice Burroughs hatása nyilvánvaló Brackett Mars-történeteiben, az ő cselekménye a bolygóközi kereskedelem és verseny világában zajlik.

Történeteinek fő témája az egyes civilizációk összecsapása; az írások gyarmatosítás hatásait mutatják be a gyarmatosítókénál idősebb vagy fiatalabb civilizációkra. Burroughs hősei arra vállalkoztak, hogy egész világokat alakítsanak át saját elképzeléseik szerint; Brackett hősei (akik gyakran antihősök) ki vannak szolgáltatva a náluk hatalmasabb tényezőknek. Miután a Mariner-program bebizonyította, hogy a Marson nincs élet, Brackett soha többé nem írt olyan munkát, amely a földi naprendszerben játszódott. Amikor az 1970-es években ismét sci-fivel kezdett foglalkozni, a cselekmény helyszínéül egy új, kitalált, földivel nem azonos naprendszert választott.

Forgatókönyvírói tevékenysége

Nem sokkal első sci-fi történetei megjelenése után Brackett elkészítette első forgatókönyveit is. Howard Hawks hollywoodi rendezőt annyira lenyűgözte No Good from a Corpse című regénye, hogy felkérte segítsen William Faulknernek megírni a The Big Sleep (1946) forgatókönyvét. A filmet Brackett, William Faulkner és Jules Furthman írta, a főszereplő Humphrey Bogart volt. Miután férjhez mebt Brackett szüneteltette a forgatókönyvírást, s csak az 1950-es évek közepén kezdett újra ezzel foglalkozni. Howard Hawks megbízta, hogy legyen a társszerzője több John Wayne-filmnek, például Rio Bravo (1959), Hatari! (1962), El Dorado (1966) és Rio Lobo (1970). Ő készítette el Raymond Chandler The Long Goodbye című regényéből készült film forgatókönyvét is.

A Birodalom visszavág

Brackett dolgozott az A Birodalom visszavág, a Star Wars első folytatása forgatókönyvén. A film 1981-ben Hugo-díjat nyert, ám a forgatókönyv, amely alapján elkészült eltért a Brackett által írottól. George Lucas elmondta, hogy felkérte Brackettet, hogy az ő története alapján készítse el a forgatókönyvet. Brackett készített is egy vázlatot Star Wars sequel címmel. Ezt nem sokkal Brackett halála előtt, 1978. március 18-án kézbesítették Lucasnak.

George Lucasnak nem tetszett a Brackett-féle forgatókönyv, elkészített két újabb változatot, majd miután elkészült az Az elveszett frigyláda fosztogatói forgatókönyvével az anyagot Lawrence Kasdannak adta át, hogy dolgozzon át néhány párbeszédet. A film végén a stáblistában Brackett és Kasdan neve szerepel mint forgatókönyvíró (George Lucas nem). Brackett nevét tiszteletből tüntették fel annak ellenére, hogy a film végleges változatának elkészítésében halála miatt már nem vett részt. Laurent Bouzereau Star Wars: The Annotated Screenplays című munkájában írja, hogy Lucasnak nem tetszett Brackett forgatókönyve, elvetette azt, s két továbbit készített, mielőtt átadta volna a munkát Kasdannak.

Brackett forgatókönyvét több mint harminc éven át csak két helyen lehetett elolvasni: a Portales-i Eastern New Mexico Egyetem könyvtárában és a kaliforniai Lucasfilm archívumában. Hivatalosan először 2016 februárjában publikálták. Brackett változatában Luke Skywalker, Leia Organa és Han Solo közt szerelmi háromszög volt, Yodát Minch-nek hívták, Luke-nak volt egy titkos, Nellith nevű nővére, Lando Calrissiant Lando Kaddarként ismerték. Luke apja nem volt azonos Darth Vaderrel, s mint az erő szelleme jelenik meg a Dagobah-rendszerben. Han Solonak van egy nagybátyja, Ovan Marek, aki Palpatine után a galaxis leghatalmasabb embere. A film azzal zárul, hogy han elindul megkeresni a nagybátyját.

John Saavedra, a Den of Geek weboldalon így írt: Brackett piszkozata, noha határozottan újraírásra és finomításra szorul, magában hordozza azokat a nagy pillanatokat, amelyeket végül a moziban láthattunk. Benne van a Hoth-i csata (a látottnál kezdetlegesebb formában), benne vannak egy régi Jedi-mester bölcs szavai, az átkelés a halálos aszteroida-mezőn, egy, a látottnál sokkal nyilvánvalóbb szerelmi háromszög, egy hatalmas város a fellegek közt, árulások s a végén Luke Skywalker és Darth Vader párbaja.

Magyarul megjelent művei

  • Rémség az űrből (novella, Galaktika 33., 1979)
  • Az Örökre Elmentek Tava (novella, Metagalaktika 9., 1986)
  • Rhiannon kardja (regény, folytatásokban közölve: Galaktika 90., 91., 92., 1988)
  • A rőt csillag (regény, ford. Baranyi Gyula; 1992, Móra Kiadó, ISBN 9631168522, folytatásokban megjelent az Atlantisz magazinban is 1991-ben)
  • Star wars, 1-3.; Lap-ics, Debrecen, 1997
    • 3. A Birodalom visszavág; szöveg George Lucas alapján Donald F. Glut, forgatókönyv Leigh Brackett, Lawrence Kasdan
  • Az Őrült Hold Bíbor Papnője (novella, Galaktika 180., 2005)
  • A szivárvány minden színe (novella, Galaktika 329., 2017)
  • Sinharat titka (kisregény, Galaktika 329XL, 2017)
  • Rhiannon varázslója (kisregény, Galaktika 329XL, 2017)
  • Stark és a Csillagkirályok (novella, Edmond Hamiltonnal közösen, 2021, Delta Vision, ISBN 9789633953617)

Jegyzetek

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. BD Gest' (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 20.)
  7. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. december 26.)
  8. Screewriter Leigh Brackett Succumbs to Cancer at 60. The Los Angeles Times, 1978. március 24. . (Hozzáférés: 2010. május 24.) Quoted at Willick, George C, Spacelight.
  9. Davin, Eric Leif. Partners in Wonder: Women and the Birth of Science Fiction, 1926-1965 Lanham, Maryland: Lexington Books, 2006; pp. 105-106
  10. Haffner Press » Leigh Brackett. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  11. "The Bradbury Chronicles" (interview) Unknown Worlds of Science Fiction, No.1, Jan. 1974
  12. They Call Her for Salty Dialogue”, Los Angeles Times, 1965. december 28., D10. oldal. (Hozzáférés ideje: 2021. november 6.) „ has been a pal of Ray Bradbury for years, and with her husband was guest of honor at last year's World Science-Fiction Convention in Oakland” 
  13. Visions of Mars: Essays on the Red Planet in Fiction and Science
  14. Valdron, Den: Colonial Barsoom: Leigh Brackett. www.erbzine.com/ ERBzine
  15. The Women of Space Westerns
  16. Howard Hawks”. Howard Hawks (subject) Richard Schickel (director/writer) Sydney Pollack (narrator). The Men Who Made The Movies. 1973. március 29.
  17. Robinson, Michael E. Korea's Twentieth-Century Odyssey. Honolulu: University of Hawaii Press, 153. o. (2007). ISBN 978-0-8248-3174-5 
  18. Rinzler, J.W.. The Making of The Empire Strikes Back: The Definitive Story Behind the Film by J.W. Rinzler. Lucas Licensing (2010). ISBN 978-2355741487 
  19. Perry, Robert Michael: A Certain Point of View. www.echostation.com/ Echo Station. . (Hozzáférés: 2021. november 6.) „A review of Star Wars: The Annotated Screenplays written and compiled by Laurent Bouzereau”
  20. The Empire Strikes Back - Brackett draft PDF. . (Hozzáférés: 2021. november 6.)
  21. Star Wars: Leigh Brackett and The Empire Strikes Back You Never Saw

Források

Külső hivatkozások

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leigh Brackett című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.