Lendvai Ildikó
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lendvai Ildikó lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a téma/személy/randevú kínál számunkra. A társadalomra gyakorolt hatásától a jelenlegi kontextusban való relevanciájáig alaposan elemezzük a Lendvai Ildikó minden oldalát, hogy teljes és gazdagító látásmódot nyújtsunk az olvasónak. Az adatokon, elemzéseken és szakértői véleményeken keresztül újabb lépést teszünk a téma/személy/dátum megértése felé, és arra hív bennünket, hogy elmélkedjünk ennek fontosságáról és életünkre gyakorolt hatásairól. Készülj fel, hogy elmerülj a Lendvai Ildikó izgalmas univerzumában!
| Lendvai Ildikó | |
.JPG) | |
| Lendvai 2010-ben | |
| A Magyar Szocialista Párt 6. elnöke | |
| Hivatali idő 2009. április 5. – 2010. július 10. | |
| Előd | Gyurcsány Ferenc |
| Utód | Mesterházy Attila |
| Született | 1946. július 20. (77 éves) Debrecen |
| Párt |
|
| Szülei | Lendvay Ferenc |
| Házastársa | Kolozsi Béla |
| Gyermekei | Kolozsi Ádám |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1972) |
 | |
| Lendvai Ildikó aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvai Ildikó témájú médiaállományokat. | |
Lendvai Ildikó (Debrecen, 1946. július 20. –) magyar politikus, 1994-től 2014-ig országgyűlési képviselő, 2002 és 2009 között a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője, 2009-től 2010-ig a párt elnöke.
Pályafutása
Tanulmányai
Gyermekkorát – színházi rendező, színigazgató édesapja munkahelyeit követve – Nagykanizsán, Pécsett és Szolnokon töltötte. Ötéves korában a család Budapestre költözött, általános és középiskolai tanulmányait már ott végezte. 1964-ben a Varga Katalin Leánygimnáziumban érettségizett. 1969-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1974-ben végezte el a filozófia kiegészítő szakot.
A rendszerváltás előtt
1969 és 1972 között a budapesti Móra Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola tanára volt, majd 1974-ig a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem filozófia tanszékének tanársegédeként dolgozott. 1974-ben lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba, és a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályán dolgozott, majd 1981 és 1984 között az MTA aspiránsa volt. 1984-től 1989-ig az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán dolgozott előbb munkatársként, majd alosztályvezetőként, 1988–től 1989-ig osztályvezető-helyettesként.
A rendszerváltás után
A Gondolat Könyvkiadó igazgatója volt 1989 és 1995 között. 1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja. 1990-ben a budapesti párttanács ügyvivőjévé, 1994-ben a párt budapesti szervezet elnökévé és az országos elnökség tagjává választották, utóbbi tisztségét 1998-ig viselte. Eközben 1992 és 1994 között az országos nőtagozat alapító elnöke is volt.
Az 1994-es országgyűlési választáson a budapesti XXII. kerület (Budapest, 32. sz. egyéni választókerület) országgyűlési képviselőjévé választották, amit 1995-től, kiadóigazgatói posztjáról történt lemondása után főhivatásban látott el. 1998-ban a budapesti területi listáról került be az Országgyűlésbe, az egyéni mandátumot a fideszes Németh Zsolt szerezte meg. Az MSZP-frakció helyettes vezetőjévé választották.
2000-ben a párt országos alelnökévé választották, emiatt megvált a budapesti szervezet elnöki és a frakcióvezető-helyettesi tisztségétől.
A 2002-es országgyűlési választáson ismét megszerezte a budafok-tétényi kerület egyéni mandátumát. Az MSZP képviselőcsoportjának vezetőjévé választották, ilyen minőségében a Házbizottság tagja is volt. 2004-ben, a félidei tisztújításkor megerősítették pozíciójában. A 2006-os országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett, majd ismét az MSZP frakcióvezetőjévé választották. 2008-ban a képviselőcsoport ismét megerősítette frakcióvezetői pozíciójában. Gyurcsány Ferenc 2009. márciusi lemondása után az MSZP elnökévé választották április 5-én. A 2010-es országgyűlési választás második fordulója után, április 25-én, vállalva a felelősséget pártja választási kudarcáért, lemondott pártelnöki tisztségéről. Az MSZP tisztújító kongresszusán, 2010 júliusában választották meg utódját, Mesterházy Attila személyében.
2010-ben Budapest területi listájáról szerezte meg mandátumát, frakcióvezető-helyettesként tevékenykedett még négy évig. 2013-ban bejelentette, a választásokon már nem fog indulni, kiszáll a parlamenti munkából.
A parlamentből való távozása után rendszeresen publikálni kezdett a Népszavában és más lapokban, gyakran megnyilvánul közéleti kérdésekben, az ATV gyakori vendége, saját rádiós műsort vezet.
Személye körüli viták
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Kritikusai szerint a rendszerváltás előtt, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán az állampárt kultúrpolitikája által veszélyesnek tartott művek, előadók megjelenéseit korlátozta, cenzúrázta. Ez a vád Lendvai szerint „közönséges hazugság”, és Kövér László kezdte el terjeszteni róla.
Az Országgyűlés 2010. július 21-i ülésnapján Pörzse Sándor felszólalásában elhangzott: „…az új Országgyűlés második napján Lendvai Ildikó értelmezi nekünk a rendszerváltozás vagy a rendszerváltás reményeit, holott a rendszerváltás egyik reménye az lett volna, hogy 2010-ben Lendvai Ildikók ne ülhessenek a magyar parlamentben, mint volt főcenzorok!”, de hogy ez előtt Kövér is mondta-e róla, arra Lendvai állításán kívül nincs forrás.
A személyét támadók a Tiszatáj folyóirat betiltásával is összefüggésbe hozzák. Gyuris György 1997-ben az Új Forrásban megjelent tanulmányában azt írja, hogy Lendvai szerint az újság munkatársai sem helyeselték annak a versnek a megjelenését, ami miatt egy évre szüneteltették a lapot, miközben azok több fórumon is kiálltak munkatársuk mellett. Ezt úgy értelmezik, hogy Lendvainak szerepet kellett vállalnia a döntésben, bár a tanulmány Szűrös Mátyást is idézi, aki szerint „a lavina a pártfőtitkár közvetlen környezetéből — Berecz Jánostól, Knopp Andrástól — és magától Kádár Jánostól indult.” A tanulmányban Lendvait osztályvezető-helyettesnek titulálja Gyuris, miközben saját bevallása szerint akkor (1986) alosztályvezető volt az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán, amit szintén tényként használnak fel támadói arra, hogy Lendvai ugyanúgy hazudik erről, mint ahogy arról is, hogy nem volt köze a betiltáshoz.
Családja
Édesapja Lendvai Ferenc színházi rendező, édesanyja, Aba Mária Ildikó pedagógus, egykori férje pedig Kolozsi Béla orvos, MDF-es politikus, szófiai nagykövet volt.
Kitüntetései
1980-ban a Munka Érdemrend ezüst, 1988-ban arany fokozatával tüntették ki mint az MSZMP KB kulturális alosztályának munkatársát, vezetőjét.
Jegyzetek
- ↑ Jelenleg Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar néven a Pannon Egyetem része.
- ↑ Unger Gabriella – Ellenkultúra és állambiztonság. . (Hozzáférés: 2009. május 9.) „Ezt jelzi például az 1981 márciusában megtartott tatai rock-tanácskozás, amelyen a könnyűzene teljes élcsapata mellett megjelentek a műfajban döntéssel bíró vezetők is. Ott voltak Lendvai Ildikó, a KISZ KB Kulturális osztályának vezetője…”
- ↑ Török Gábor: Cenzor volt-e Lendvai Ildikó?. torokgaborelemez.blog.hu, 2010. július 21. „A képviselők állandó utalásai elől Lendvai Ildikó sem menekülhetett, s bár először kikerülte a cenzori múltjára utaló felvetéseket, később hosszan beszélt rendszerváltás előtti tevékenységéről. "Én hittem annak a rendszernek az elveiben" - mondta.”
- ↑ Lendvai: Nem voltam cenzor (24.hu, 2011. december 29.)
- ↑ Országgyűlési napló, 5. ülésnap (2010.05.21.), 48-105. felszólalás leirata (17.20) (Országgyűlés, parlament.hu, Hozzáférés: 2019. május 19.) (archivált felszólalás)
- ↑ Gyuris György: Két esztendő a szegedi Tiszatáj életéből – 1 A betiltás, 1986.. Új Forrás (29.évf. 2.sz), 1997. február. . (Hozzáférés: 2019. május 19.) „Lendvai Ildikó osztályvezető-helyettes az állította, hogy a Tiszatáj szerkesztőségének tagjai sem tartották helyesnek Nagy Gáspár versének közlését. Ez nem volt igaz, hiszen a szerkesztőség tagjai minden fórumon egyöntetűen kiálltak a történtek mellett.”
- ↑ Hűség a párthoz. . (Hozzáférés: 2018. augusztus 5.)
- ↑ Parlamenti képviselők – Lendvai Ildikó életrajza (Parlament.hu)
Források
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 673. old., ISSN 1787-288X
- Lendvai Ildikó országgyűlési adatlapja
- Lendvai Ildikó profilja a hvg.hu politikusfigyelőjében
- Életrajz az MSZP honlapján
- Lendvai: A demokrácia nem kékharisnyák sznobériája - interjú a Népszabadságban 2010. március 5.
További információk
- Lendvai Ildikó: Kiszállok a parlamentből - Interjú a Népszabadságban 2013. 01. 08.
- Dési, János, Pápai Gábor (karikatúrák). A magyar szürke 48 árnyalata. Budapest: Ab Ovo. 978-615-5353-40-6 (2014)
| Elődje: Gyurcsány Ferenc |
|
Utódja: Mesterházy Attila |
