Lengyelország államfőinek listája

Ez a cikk a Lengyelország államfőinek listája problémájával foglalkozik, amely a jelenlegi kontextusban releváns probléma. A Lengyelország államfőinek listája olyan téma, amely sok ember érdeklődését felkeltette, mivel számos területen mélyreható vonatkozásai vannak. Történelmi megközelítésből a Lengyelország államfőinek listája az évek során tanulmányozás és vita tárgya volt, és jelenléte továbbra is jelentős a mai társadalomban. Ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Lengyelország államfőinek listája-ről, feltárva annak számos oldalát, és tájékozott perspektívát kínál a fontosságáról és a mai következményeiről. A kritikai és reflektív elemzéssel a cél az, hogy nagyobb megértést és tudatosságot generáljunk a Lengyelország államfőinek listája-ről, hozzájárulva ezzel a témával kapcsolatos vita és elmélkedés gazdagításához.

A Lengyel Köztársaság elnökének zászlaja

Ez a lista Lengyelország elnökeit és az államfői hivatalt betöltő személyeket tartalmazza 1918 óta. A lengyel állam korábbi vezetőit, az 1795 előtt uralkodó királyokat a Lengyelország uralkodóinak listája című szócikk tartalmazza.

Lengyel Királyság és II. Köztársaság (1918–1939)

Lengyelország függetlenségét 1918. október 7-én hirdették ki. Az erről szóló proklamációt a Régenstanács adta ki.

Sorszám Kép Név Hivatali idő Párt
- Régenstanács (Aleksander Kakowski, Zdzisław Lubomirski, Józef Ostrowski)
1918. november 11-től Józef Piłsudskival (1867–1935) mint a Lengyel Haderők Legfelsőbb Parancsnokával együtt 		1918. október 7. – 1918. november 14. -
- Józef Piłsudski (1867–1935) – kezdetben a Lengyel Királyság régenseként és a Lengyel Haderők Legfelsőbb Parancsnokaként gyakorolta az államfői hivatalt. Később november 22-től ideiglenes államfő, majd 1919. február 19-től államfő. 1918. november 14. – 1922. december 11. Lengyel Szocialista Párt
1. Gabriel Narutowicz (1865–1922) 1922. december 11. – 1922. december 16. pártonkívüli – a „Felszabadulás” Lengyel Néppárt jelölésével
- Maciej Rataj (1884–1940) – a Szejm elnökeként látta el a köztársasági elnöki feladatokat 1922. december 16. – 1922. december 20. „Piast” Lengyel Néppárt
2. Stanisław Wojciechowski (1869–1953) 1922. december 20. – 1926. május 14. „Piast” Lengyel Néppárt
- Maciej Rataj (1884–1940) – a Szejm elnökeként látta el a köztársasági elnöki feladatokat 1926. május 15. – 1926. június 4. „Piast” Lengyel Néppárt
- Józef Piłsudski (1867–1935) – a Nemzetgyűlés 1926. május 31-én választotta meg köztársasági elnökké. Nem lépett hivatalba. - Szanáció
3. Ignacy Mościcki (1867–1946) 1926. június 4. – 1939. szeptember 30. pártonkívüli, a szanációs táborhoz való kötődéssel

Az 1926. május 12–15-i katonai puccsot követően a tényleges legfelsőbb államhatalom Józef Piłsudski kezében volt, aki a Fegyveres Erők Főfelügyelőjének hivatalát viselte.

A Lengyel Köztársaság Emigráns Kormánya (1939–1990)

1945. július 5-ig a Lengyel Köztársaság Emigráns Kormánya teljes nemzetközi elismertséget bírt (kivéve a Szovjetuniót, valamint a Harmadik Birodalmat és szövetségeseit). Az ezt követő évtizedekben csak néhány állam ismerte el (Írország, Spanyolország, Kolumbia, Kuba, Libanon, Vatikán, Venezuela).

Sorszám Kép Név Hivatali idő
- Edward Śmigły-Rydz (1886–1941) – 1939. szeptember 1-jén Mościcki elnök nevezte ki "utódjának a hivatalnak a békekötést megelőzően történő megüresedése esetére" az áprilisi alkotmány 24. cikkelye értelmében. A döntést Mościcki 1939. szeptember 17-én visszavonta (antedatált rendelkezés). -
- Bolesław Wieniawa-Długoszowski (1881–1942) – 1939. szeptember 17-én Mościcki elnök nevezte ki "utódjának a hivatalnak a békekötést megelőzően történő megüresedése esetére" az áprilisi alkotmány 24. cikkelye értelmében. Wieniawa-Długoszowski lemondott az elnök utódjának hivataláról, a döntést Mościcki 1939. szeptember 17-én visszavonta (antedatált rendelkezés). -
1. Władysław Raczkiewicz (1885–1947) 1939. szeptember 30. – 1947. június 6. (1945. július 5-ig az elnök és az emigráns kormány teljes nemzetközi elismeréssel rendelkezett)
2. August Zaleski (1883–1972) – folyamatosan viselte hivatalát, nem véve figyelembe, hogy hivatali ideje 1954-ben lejárt 1947. június 9. – 1972. április 7.
- Hármak Tanácsa – August Zaleskivel szemben felállított, az emigráns közösség egy része által választott, nem alkotmányos államfői testület. Létrehozására Zaleski hivatali idejének önkényes meghosszabbításával szemberni tiltakozásként került sor. 1956-tól elnöki előjogokkal bírt.

A Hármak Tanácsának állandó tagja volt Edward Bernard Raczyński és Władysław Anders (Anders az 1969–1970-es hivatali ciklus alatt meghalt, ezért Stanisław Kopański lépett a helyére további két évre a Tanács megszűnéséig, amely Zaleski halála után történt meg.

1954 – 1972. április 7.
3. Stanisław Ostrowski (1892–1982) 1972. április 9. – 1979. március 24.
4. Edward Bernard Raczyński (1891–1993) 1979. április 8. – 1986. április 8.
5. Kazimierz Sabbat (1913–1989) 1986. április 8. – 1989. július 19.
6. Ryszard Kaczorowski (1919–2010) – Lech Wałęsa beiktatása után átadta neki jogosítványait, az emigráns kormány pedig likvidációs bizottságot hozott létre, amely 1991. december 31-ig bejefezte minden emigráns hatalmi szerv tevékenységét. 1989. július 19. – 1990. december 22.

Lengyel Köztársaság, ún. Népi Lengyelország (1944–1952)

Sorszám Kép Név Hivatali idő
1. Bolesław Bierut (1892–1956) – az Országos Nemzeti Tanács elnöke 1944. december 31. – 1947. február 4.
2. Bolesław Bierut (1892–1956) – a Lengyel Köztársaság elnöke 1947. február 5. – 1952. november 20.

Lengyel Népköztársaság (1952–1989)

A Lengyel Népköztársaság 1952. július 22-i alkotmánya megszüntette az elnöki hivatalt. Szerepét az Államtanács vette át (mely hivatal már az 1947-es kis alkotmány óta létezett). Ez egy alkotmányos államfői testület volt, melynek élén az Államtanács elnöke állt. A Népköztársaság de facto legfontosabb személyisége azonban a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára volt. 1989-ben az Államtanácsot felváltotta a Lengyel Népköztársaság Elnökének hivatala.

Sorszám Kép Név Hivatali idő
1. Wojciech Jaruzelski (1923–2014) – a Lengyel Népköztársaság elnöke 1989. július 19. – 1989. december 30.

III. Köztársaság (1989 óta)

1989. december 31-én életbe lépett az állam nevének Lengyel Köztársaságra történő változtatásáról szóló alaptörvény.

Sorszám Kép Név Hivatali idő Párthovatartozás vagy a személyt támogató párt
1. Wojciech Jaruzelski (1923–2014) 1989. december 31. – 1990. december 22. Lengyel Egyesült Munkáspárt
2. Lech Wałęsa (1943–) 1990. december 22. – 1995. december 22. Szolidaritás Független Szakszervezet
3. Aleksander Kwaśniewski (1954–) 1995. december 23. – 2005. december 23. Demokratikus Baloldali Szövetség
4. Lech Kaczyński (1949–2010) 2005. december 23. – 2010. április 10. Jog és Igazságosság
- Bronisław Komorowski (1952–) – a Szejm elnökeként a köztársasági elnöki feladatokat ideiglenesen ellátó személy 2010. április 10. – 2010. július 8. Polgári Platform
- Bogdan Borusewicz (1949–) – a Szenátus elnökeként a köztársasági elnöki feladatokat ideiglenesen ellátó személy 2010. július 8. Polgári Platform
- Grzegorz Schetyna (1963–) – a Szejm elnökeként a köztársasági elnöki feladatokat ideiglenesen ellátó személy 2010. július 8. – 2010. augusztus 6. Polgári Platform
5. Bronisław Komorowski (1952–) 2010. augusztus 6. – 2015. augusztus 6. Polgári Platform
6. Andrzej Duda (1972–) 2015. augusztus 6. – hivatalban Jog és Igazságosság

Esetenként felbukkan az a nézet, hogy Józef Zych, a Szejm elnöke a köztársasági elnök helyetteseként tevékenykedett 1995. december 23-án – Lech Wałęsának a hivatal letételét (1995. december 22.) követően, a megválasztott elnök Aleksander Kwaśniewski másnap 13 órai, a Nemzetgyűlés előtt tett beiktatásáig. Ennek oka az 1992-es kis alkotmány és az 1990. szeptember 27-i, a Lengyel Köztársaság Elnökének megválasztásáról szóló törvény ellentmondó rendelkezései voltak. Az 1992-es kis alkotmány nem határozta meg pontosan az elnöki hivatal helyettesítésének kérdését a hivatali ciklus lejártát követően, az addigi elnök hivatali idejének lejárta előtt megválasztott elnök hivatalba lépése pedig az alaptörvény 30. cikkelyének megfelelően másnap történt meg, a hivatalban lévő elnök mandátumának lejártát követően.

Jegyzetek

  1. ↑ A Monitor Polski című lap különszáma. (GIF). Monitor Polski, 1918. október 7. (Hozzáférés: 2010. július 15.)
  2. ↑ 1918. november 11-től.
  3. ↑ 1918. november 14-től.
  4. ↑ a b Mołdawa T.: Ludzie władzy 1944-1991. Wyd. Naukowe PWN, Warszawa 1991, s. 89
  5. ↑ 1989. december 31-én életbe lépett a Lengyel Népköztársaság alkotmányát módosító törvény, mely új elnevezéseket vezetett be állami hivatalokra.
  6. ↑ 1990. szeptember 27-i, a Lengyel Köztársaság Alkotmányának változásáról szóló törvény: 2. 1. cikk. A Lengyel Köztársaságnak a Nemzetgyűlés által 1989. július 19-én megválasztott Elnökének hivatali ideje megrövidül, és lejár az általános választásokon megválasztott Elnök hivatalba lépésének pillanatában.
  7. ↑ Két cikluson keresztül viselte a hivatalt, 2000-ben ismételten elnökké választották, a választás első fordulójában.
  8. ↑ a b sejm.gov.pl: Komunikat Nr 152/VI kad. (HTML), 2010. április 10. . (Hozzáférés: 2010. július 15.)
  9. ↑ a b Gazeta.pl: Marszałek Borusewicz głową państwa. Do osiemnastej? (HTML), 2010. július 10. (Hozzáférés: 2010. július 15.)

Irodalom

  • Matz, Klaus-Jürgen: Lengyelország: A köztársaság és a népköztársaság vezetői, In: K.-J. Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott?, Springer Hungarica, Budapest, 302–303, 1994.

További információk

Commons:Category:Presidents of Poland
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyelország államfőinek listája témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Prezydenci Polski című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot