Lublini háromszög

A mai világban a Lublini háromszög olyan releváns témává vált, amely emberek millióinak érdeklődését váltja ki szerte a világon. Az idő múlásával a Lublini háromszög egyre nagyobb jelentőségre tett szert különböző területeken, a technológiától a kultúráig, a politikáig és általában a társadalomig. A Lublini háromszög hatása tagadhatatlan, és hatása a mindennapi élet minden területén érezhető. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Lublini háromszög jelenségét, és elemezzük jelentőségét a mai világban.

Lublini háromszög

Alapítva2020. július 28.
A Lublini háromszög weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lublini háromszög témájú médiaállományokat.

A lublini háromszög (litvánul: Liublino trikampis; lengyelül: Trójkąt Lubelski; ukránul: Люблінський трикутник, Liublinskyi trykutnyk) háromoldalú regionális szövetség a Litvánia, Lengyelország és Ukrajna közötti politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi együttműködésre, amelynek célja Ukrajna Európai Unióba történő integrációjának támogatása.

A lublini háromszög országai kijelentették, hogy támogatják Ukrajna területi integritásának helyreállítását a nemzetközileg elismert határokon belül, és felszólítanak az ellene elkövetett orosz agresszió megszüntetésére. A lublini háromszög támogatja Ukrajna NATO-szintű partner státuszát, és kijelenti, hogy Ukrajnának a NATO-tagsági cselekvési terv megadása a következő szükséges lépés ebben az irányban.

A háromoldalú formátum a három ország hagyományain és történelmi kapcsolatain alapszik. A vonatkozó közös nyilatkozatot a miniszterek július 28-án írták alá a lengyelországi Lublinban. Lublint kifejezetten választották hogy emlékeztessen a középkori lublini unióra, amely létrehozta a Lengyel–Litván Uniót, amely akkoriban Európa egyik legnagyobb állama volt.

Az ilyen szervezet létrehozásának gondolata Adam Czartoryskié, amit Vjacseszlav Csornovil fogalmazott meg.

Történelem

Linas Linkevičius, Jacek Chaputowicz és Dmitro Kuleba litván, lengyel és ukrán külügyminiszterek közös nyilatkozatát a formátum létrehozásáról 2020. július 28-án írták alá a lengyelországi Lublinban.

2020. augusztus 1-jén Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere meghívta Vladzimir Makejt, Fehéroroszország külügyminiszterét a második találkozóra, amelynek Kijevben lesz. A lengyelországi Karpaczban tartott gazdasági fórumon, 2020. szeptember 10-én a lengyel külügyminisztérium keleti osztályának igazgatója, Jan Hofmokl kijelentette, hogy a lublini háromszögnek valójában egy térségnek kell lennie Fehéroroszországgal. Elmondása szerint a kezdeti szakaszban Minszket érdekelte ez a politikai projekt, de később meggondolta magát.

2020. szeptember 17-én került sor az ukrán, lengyel és litván külügyminiszterek által 2020 júliusában létrehozott lublini háromszög nemzeti koordinátorainak első videókonferencia-ülésére. E háromoldalú együttműködési mechanizmus koordinátorává Vaszil Bodnart (Ukrajna), Marcin Pszydachot (Lengyelország) és Dalus Cekuolist (Litvánia) nevezték ki. A felek megvitatták a lublini háromszög külügyminisztereinek következő találkozójának előkészületeit, amelyre Kijevben kerül sor Dmitro Kuleba miniszter kezdeményezésére. A lublini háromszög egyik fő feladata Ukrajna, Lengyelország és Litvánia fellépéseinek összehangolása kell, hogy hatékonyan ellensúlyozza a közös biztonság kihívásait és fenyegetéseit, amelyek között kiemelt feladat az Oroszországból származó hibrid fenyegetések elleni fellépés.

2021. január 29-én, a lublini háromszög első online találkozóján Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy tájékoztatón kijelentette, hogy Ukrajna, Litvánia és Lengyelország támogatja Fehéroroszország csatlakozását a lublini háromszöghöz, de még nem jött el az ideje.

„Természetesen Fehéroroszország nélkül a lublini háromszög kissé hiányos. Végül azt szeretnénk, ha egy demokratikus Fehéroroszország csatlakozna, és a lublini háromszöget „lublini négyzetté” változtatná. De ennek még nem jött el az ideje. Ugyanakkor mindannyian megértjük, hogy a belarusz helyzet nemcsak az ország szomszédaival fenntartott kétoldalú kapcsolataira, hanem a régió egészének helyzetére is hatással van” – mondta Kuleba, összefoglalva a lublini háromszög álláspontját.

2021. február 28-án vált ismertté, hogy 2021 január végén Szvjatlana Cihanovszkaja, a 2020-as belorusz elnökválasztás elnökjelöltjének felesége először felvette a kapcsolatot Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, ahol meghívott minket a lublini háromszög találkozójára, és várja meghívás offline megbeszélésre Kuleba úrral és a Verhovna Radával. Szvjatlana megjegyezte, hogy azt akarta, hogy a "lublini háromszög" legyen a "lublini négyes".

Az együttműködés mechanizmusai

Litvánia, Lengyelország és Ukrajna ezen közös nyilatkozata szerint a felek külügyminisztereinek rendszeres üléseket kell tartaniuk, különösen a multilaterális tevékenységek területén, és kiválasztott partnerek részvételével. Emellett konzultációkat szerveznek országaik külügyminisztériumainak vezetése szintjén, és ezekben a minisztériumokban létrehozzák a lublini háromszögön belüli együttműködéssel foglalkozó képviselők pozícióit.

Az első videokonferencia-ülésen, 2020. szeptember 17-én a nemzeti koordinátorok meghatározták a lublini háromszög főbb tevékenységeit, és megállapodtak abban, hogy fenntartják a formátum fenntartható kölcsönhatását a különböző munkaszinten. A megbeszélés során megállapodtak a lublini háromszög alapelveiről, és felvázolták a közeljövőben megvalósuló együttműködési terveket. Az egyik fő feladat a három állam fellépésének összehangolása kell, hogy legyen a közös biztonságunkat fenyegető jelenlegi kihívások és fenyegetések hatékony kezelése érdekében. Az együttműködés kiemelt témái között szerepel az Oroszország hibrid fenyegetéseinek közös fellépése, különösen a félretájékoztatás elleni küzdelemben. Hangsúlyozták a szoros együttműködés fenntartásának fontosságát a nemzetközi szervezeteken belül.

„Nemcsak a közös értékek és érdekek egyesítenek minket, hanem az is, hogy közös felelősséggel tartozunk országaink és régiónk jövőjéért, amelyben élünk, és amely az elmúlt években a globális politika középpontjában állt” – Vaszil Bodnar mondott.

A miniszterhelyettesek megállapodtak abban is, hogy háromoldalú tematikus konzultációt indítanak a három ország külügyminisztériumainak osztályvezetői szintjén. A koordinátorok kiemelt figyelmet fordítottak Fehéroroszország és a régió néhány más országának helyzetére. Vaszil Bodnar köszönetet mondott a partnereknek az állam területi integritásának és szuverenitásának folyamatos támogatásáért és az orosz agresszió ellensúlyozásában nyújtott támogatásukért. Tájékoztatta kollégáit a "krími platform" fő céljairól, és felkérte Lengyelországot és Litvániát, hogy tevékenyen működjenek együtt a Krím-félsziget megszállásának megszüntetését célzó platform keretében.

2020. október 12-én Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke megjegyezte az újonnan létrehozott lublini háromszög fontosságát, és felkérte Andrzej Duda lengyel elnököt, hogy bővítse formátumát, nevezetesen hogy megvitassák a kormányfők találkozójának lehetőségét a lublini háromszög formátumú ukrajnai látogatása során.

2021. február 27-én Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter elmondta az Ukrán Szabadság Rádiónak, hogy az Ukrajnát, Litvániát és Lengyelországot összefogó lublini háromszög kezdeményezés közelebb hozza Ukrajnát az európai integrációhoz:

"Úgy gondolom, hogy ez a formátum nagyon hasznos. Biztos vagyok benne, hogy ez a formátum kibővíthető, nemcsak a politikáról beszélve. Beszélhetnénk a közös történelemről, a geopolitikáról, a közgazdaságtanról és sok minden másról is. Az ilyen kommunikáció lehetővé teszi az együttműködésünk bizonyos mértékű strukturálását ... Természetesen nagyon hasznos, és közelebb hozza Ukrajna európai integrációját” – mondta.

Úgy véli továbbá, hogy a "krími platform" kezdeményezés „rendkívül hasznos nemcsak a konkrét megoldások megtalálásában, hanem arra is, hogy emlékeztessen a Krím megszállásának problémájára”.

Kezdeményezések

A LitPolUkrbrig jelvénye

Parlamentközi Közgyűlés

Az ukrán Legfelsőbb Rada parlamentközi közgyűlését, a Lengyel Köztársaság Szeimjét és Szenátusát, valamint a Litván Köztársaság Seimasját 2005-ben hozták létre a három ország közötti parlamenti dimenzióban zajló párbeszéd megteremtésére. A közgyűlés alakuló ülésére 2008. június 16-án került sor Kijevben, Ukrajnában. A közgyűlésen belül vannak bizottságok Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáról, humanitárius és kulturális együttműködésről.

Közös csapat

A litván–lengyel–ukrán dandár egy közös katonai dandár képességeivel rendelkező többnemzetíségű egység, amelyet arra terveztek, hogy független katonai műveleteket hajtson végre a nemzetközi jognak megfelelően, vagy részt vegyen ezekben a műveletekben. A három ország különleges katonai egységeiből áll, amelyeket a 21. Podhalei Lövészdandár (Lengyelország), a 80. Légi Szállítású Deszant Dandár (Ukrajna) és Birutė Nagyfejedelemné Ulánus Zászlóalj (Litvánia) közül választottak ki.

A litván–lengyel–ukrán dandárt háromoldalú együttműködés keretében hozták létre a védelem területén 2014-ben. Nemzeti hozzájárulás biztosítása magas felkészültségű többnemzetíségű katonai alakulatokhoz (ENSZ tartalékmegállapodások, EU harci taktikai csoportok, NATO Reagálási Erők ), valamint az ENSZ, az EU, a NATO és más nemzetközi biztonsági szervezetek égisze alatt folytatott nemzetközi békefenntartó és biztonsági műveletekhez. – az ENSZ Biztonsági Tanácsának megbízatása alapján és a részt vevő országok parlamentjeinek jóváhagyása esetén.

2016 óta a LitPolUkrbrig fontos eleme a NATO erőfeszítéseinek a NATO-előírásoknak az ukrán fegyveres erőkben történő végrehajtása érdekében. A dandár fő tevékenységei közé tartozik az ukrán tisztek és katonai egységek kiképzése ezekre a normákra, az operatív feladatok megtervezése és lebonyolítása, valamint az operatív készültség fenntartása.

A litván–lengyel–ukrán dandár katonái az "Anaconda-2016" hadgyakorlat megnyitó ünnepségén, a lengyelországi Nowa Dęba-i gyakorlótéren, 2016. június

Kapcsolódó szócikkek

Megjegyzések

  1. a b c Спільна декларація міністрів закордонних справ України, Республіки Польща та Литовської Республіки щодо заснування «Люблінського трикутника». Міністерство закордонних справ України, 2020. július 28. . (Hozzáférés: 2020. augusztus 2.)
  2. https://mfa.gov.ua/en/news/kuleba-czaputowicz-and-linkevicius-launched-lublin-triangle-new-format-ukraine-poland-and-lithuania
  3. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  4. https://www.gov.pl/web/diplomacy/meeting-of-foreign-ministers-of-poland-lithuania-and-ukraine
  5. Потрійний удар по Кремлю! Україна, Литва і Польща об‘єдналися у Люблінський трикутник. YouTube
  6. https://www.ukrinform.ua/rubric-polytics/3074064-kuleba-zaprosiv-glavu-mzs-bilorusi-na-zustric-ministriv-lublinskogo-trikutnika.html
  7. https://www.ukrinform.ua/rubric-polytics/3097629-lublinskij-trikutnik-mav-buti-kvadratom-iz-bilorussu-mzs-polsi.html
  8. a b c https://www.ukrinform.ua/rubric-polytics/3101846-lublinskij-trikutnik-viznaciv-odnim-iz-prioritetiv-protidiu-gibridnim-zagrozam-rf.html
  9. https://www.radiosvoboda.org/a/news-lublinskyi-trykutnyk-bilorus/31076313.html
  10. https://nv.ua/ukr/world/countries/tihanovska-revolyuciya-v-bilorusi-prodovzhitsya-pidpilno-interv-yu-ostanni-novini-50144447.html
  11. https://prm.ua/protidiya-zagrozam-rosiyi-stane-prioritetom-lyublinskogo-trikutnika/
  12. https://www.radiosvoboda.org/a/news-shmyhal-duda/30889480.html
  13. https://www.youtube.com/watch?v=r-R7smbcGxg&t=431s
  14. Двосторонні інституційні механізми. Міністерство закордонних справ України, 2013. január 4. . (Hozzáférés: 2020. augusztus 2.)
  15. Підписано Угоду щодо створення спільної литовсько-польсько-української бригади. Міністерство оборони України, 2014. szeptember 19. . (Hozzáférés: 2020. augusztus 2.)

-