Lyceum templom (Pécs)
A mai világban a Lyceum templom (Pécs) számos területen jelentős relevanciára tett szert. Akár tudományos, akár szakmai szempontból, akár személyesen, a Lyceum templom (Pécs) minden korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül felkeltette a figyelmet. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Lyceum templom (Pécs) széles körben érdeklődő témává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lyceum templom (Pécs) fontosságát és hatókörét, valamint a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásait. A keletkezésétől a mai fejlődéséig a Lyceum templom (Pécs) arra hív bennünket, hogy gondolkodjunk el jelentéséről és a világra gyakorolt hatásáról, amelyben élünk.
| Lyceum templom | |
| Urunk Színeváltozása templom | |
| műemlék (törzsszám: 87, azonosítószám: 1743) | |
 | |
| A templom és a Király utca | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Pécs Egyházmegye |
| Névadója | Urunk Színeváltozása |
| Védőszent | Krisztus színeváltozása |
| Püspök(ök) | Felföldi László |
| Pap(ok) | Mátyás János Mihály OFSPPE |
| Parókus | Máger Róbert Bazilikai plébános |
| Főesperes | - |
| Kanonok | - |
| Lelkész | - |
| Segédlelkész | - |
| Diakónus | - |
| Apát | - |
| Építési adatok | |
| Építése | 1741-1756 1778-1780 (főhomlokzat) |
| Stílus | barokk |
| Tervezője | Vépi Máté |
| Alapadatok | |
| Kápolnák | 2 |
| Elérhetőség | |
| Település | Pécs |
| Hely | Király u. 44/A, 7621 Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
 Lyceum templom
Pozíció Pécs térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 37″, k. h. 18° 14′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 37″, k. h. 18° 14′ 02″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lyceum templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Lyceum templom (vagy Urunk Színeváltozása templom) egy barokk stílusú római katolikus templom, amely Pécs belvárosában, a Király utcában található. A pálos rend tulajdonában lévő épület a 18. század második felében épült a szomszédságában álló kolostorral egyetemben.
Története
A Pécs melletti Jakab-hegyen élő remetéknek Bertalan püspök 1225-körül kolostort építtetett. Letelepedésüket pedig Szent Ágoston regulájának megfelelő életszabállyal erősítette meg. Ezzel egyidejűleg Özséb esztergomi kanonok a Pilisben alapított monostort, majd ezekből a közösségekből alakult ki a pálos rend, amelyet 1308-ban engedélyezett V. Kelemen pápa.
A török korban az épületegyüttes mai helyén Hadzsi Huszein pasa dzsámija állt ezen a helyen; a későbbi pálos templom és részben ennek köveiből épült fel.
A török hódoltságot követően, 1686-ban néhány pálos szerzetes érkezett Pécsre. 1698-ban, az egykori Budai-kapu mellett engedélyt kaptak a megtelepedésre. Barokk stílusú templomukat és kolostorukat Vépi Máté (Wépy Máté) szerzetes tervezte 1740-ben. A templom alapkövét Berényi Zsigmond püspök 1741-ben tette le. Előbb egy torony nélküli egyhajós-kápolnafülkés, hosszított szentélyű és orgonakarzatos templom épült meg. A szentély alatt kriptát alakítottak ki. A fehérre meszelt belső térben Szentháromság-oltárt állítottak, a hajó kápolnafülkéiben pedig négy-négy mellékoltárt helyeztek el, köztük egyet Remete Szent Pál (a pálosok névadója) és egyet Szent Tekla tiszteletére. A templomot 1756-ban Klimó György püspök a Szentháromság tiszteletére szentelte fel. A sekrestye, az oldalfolyosó és a két homlokzati torony 1779-ben, ismeretlen terv alapján a kolostor építésének utolsó szakaszában készült el.
II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, így épületegyüttes fél évszázadig használaton kívül állt, berendezését pedig széthordták. A városi köznyelvben 1835-óta „Lyceum templom” néven emlegetik, mert Szepesy Ignác püspök megvásárolta az épületegyüttest, majd azt a jogi és bölcseleti kar, az úgynevezett Lyceum részére felújíttatta.
A templombelső felújításakor készült el az Urunk színeváltozását ábrázoló főoltárkép, valamint a hívek adományából, a kápolnafülkékben a Mária mennybemenetele, és az eredeti templomtitulusra utalva a Szentháromság mellékoltár is. Az utóbbi antependiumán látható Szent István vértanú megkövezésének jelenete, amely Paulus Antonius Senser eszéki festő alkotása. Az oltárépítmény és a szentély két oldalán, a falfülkékben lévő Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló szobrok, valamint a szószék 1939-1940-ben, a belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-plébániatemplom átépítésekor kerültek a templomba. A diadalív jobb oldalán függ Otto Scharfer 1894-ben készült olajfestménye, amely a Patrona Hungariae-t ábrázolja.
1872-ben Kovács Zsigmond püspök megbízásából, Mücke Ferenc akadémiai festő elkészítette a szentély és a templomhajó freskóit. Az erősen megrongálódott freskókat 1929-ben Gebauer Ernő festőművész, több más pécsi templom festője, restaurálta és új kompozíciókkal egészítette ki: a hajó bal és jobb oldali kápolnafülkéiben a pálosok történetével kapcsolatos jeleneteket festett. Az 1760-ban beépített orgona helyére, 1906-ban a helyi Angster-gyár egy új, 24 regiszteres, 3 nyelvsíppal is rendelkező hangszert készített.
1997-ben a hívek szolgálatára a pálos rendé lett a templom, majd 2012-ben tulajdonjogilag is visszakapta azt a pécsi egyházmegyétől. A templombelsőt teljesen felújíttatták, és a használaton kívüli kriptában 600 urnahelyet alakíttattak ki.
A templomnak mára csupán egyetlen 500 fontos harangja maradt meg. A harangot Weinbert Péter, pécsi harangöntő készítette 1832-ben.
Az egykori pálos kolostor barokk épülete ma a Széchenyi István Gimnáziumnak ad otthont.
A templom búcsúját augusztus 6-án, Krisztus színeváltozásának legközelebb eső vasárnapján napján tartják.
Leírása
Az északnyugat-délkelet tengelyű templom egyhajós elrendezésű, kétoldalt kis mélységű kápolnafülkékkel, terét pedig boltövekkel osztott csehsüvegboltozatsor fedi. A szentély íves alaprajzú, előtte ugyancsak csehsüvegboltozattal fedett négyzet foglal helyet. A külső homlokzatképzés emeletes pilaszteres rendszerű, a toronyközben barokk csigás és íves oromzat látható. A két tornyot barokk hagymasisakok fedik.
A barokk főbejárat fölött vörös márványtábla áll, latin felirattal: TRANSFIGURATIONI GLORIOSAE / DOMINI NOSTRI JESU CHRISTI / DEDICATA / 1756 / 1956 / 1975 / 2014. A tábla két oldalán egy-egy kőből faragott angyalszobor látható.
Jegyzetek
- ↑ A templom adatlapja. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2018. július 26.)
- ↑ a b c d e f L. Imre Márta: A pécsi Lyceum templom. Pálos rend. . (Hozzáférés: 2018. július 26.)
- ↑ Gebauer Ernő „a templomfestő”. Régi Pécs blog, 2013. május 5. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
- ↑ Jótékonysági orgonakoncert a Lyceum-templomban Pécsett. Magyar Kurír, 2006. július 21. (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
- ↑ B. J. (1997. augusztus 28.). „Az egyetemisták temploma?”. Új Dunántúli Napló, Pécs VIII. (235.), 7. o. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ Lantosné Imre Mária.szerk.: Sarbak Gábor: A Lyceum. A pálosok temploma és egykori rendháza a legújabb kutatások fényében, Pálosaink és Pécs. Művelődéstörténeti Műhely Rendtörténeti konferenciák 4/4 (PDF), Szent István Társulat, 165-172. o.. ISBN 978 963 277 586 9 (2015). Hozzáférés ideje: 2018. július 27.
- ↑ a b Miserend. Pálos rend, 2018. július 26. . (Hozzáférés: 2018. július 26.)
- ↑ Az Urunk Színeváltozása (Lyceum) templom harangja (videó). (Hozzáférés: 2018. július 26.)
- ↑ Golob Georgina (2003). „A pécsi pálos rendház és templom”. Pécsi Szemle 6 (2), 2-15. o. (Hozzáférés: 2018. július 31.) [halott link]
- ↑ Lyceum-templom kapudísze. köztérkép.hu. (Hozzáférés: 2018. július 31.)
Források
- Lantosné Imre Mária: A pécsi Lyceum templom Archiválva 2018. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Golob Georgina: A pécsi pálos rendház és templom[halott link] (pecstortenete.hu)
- Lantosné Imre Mária: A Lyceum. A pálosok temploma és egykori rendháza a legújabb kutatások fényében. In: Sarbak Gábor (szerk.): Pálosaink és Pécs. Művelődéstörténeti Műhely Rendtörténeti konferenciák 4/4. Szent István Társulat, 2015, ISBN 978 963 277 586 9, 165-172. (PDF)
További információk
- A templom adatlapja a Műemlékem.hu oldalon
- Lyceum-templom kapudísze (köztérkép.hu)
