Manapság a Málom olyan téma, amely továbbra is érdeklődést vált ki a társadalomban. Akár mai relevanciája, akár a történelemre gyakorolt hatása miatt, a Málom referenciaponttá vált a mindennapi élet különböző aspektusainak megértéséhez. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Málom különböző dimenzióit, az eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig. Mély és részletes elemzéssel megtudjuk, hogyan alakította a Málom a körülöttünk lévő világgal való kapcsolatunkat, és mi a szerepe a jövőnk alakításában.
Málom | |
Közigazgatás | |
Település | Pécs |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
A Wikimédia Commons tartalmaz Málom témájú médiaállományokat. |
Málom Pécs egyik külső városrésze, 1954-ig önálló község volt. Már a pécsi templom (székesegyház?) építésénél említik 1200 körül. A málomi határ mentén, a mai Malom-völgyben, ahol a Rockmaraton zenei fesztivált rendezik, az 1860-as években még nyolc malom működött.
Pécshez csatolása után az egykori község külterületén a falutól keletre a Rózsadombon és nyugatra a Malomvölgyi úton lakótelepeket húztak fel, melyek szintén Málom városrész részét képezik. Határa északon Megyer (Lahti utca, Eszék utca, Felső utca, Szaturnusz utca, Tildy Zoltán utca, Sztárai Mihály út), keleten Postavölgy (II. János Pál út), délen és nyugaton a városhatár. (Így formálisan Málom részét képezi a Kertváros névre keresztelt új autóbusz-állomás is.)
A Málom helynév Árpád-kori névváltozatai: Malu(n), Malim, Malom, Malun azt dokumentálják, hogy a mai Málom helységnevünk a szláv eredetű mlim 'malom' szóval hozható kapcsolatba.
A városrész nevezetessége Árpád-kori temploma és a Malomvölgyi-tó.