Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Márok (Baranya vármegye) hatását a társadalom különböző területein. A Márok (Baranya vármegye) megjelenése óta érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a nagyközönség körében. Az évek során a Márok (Baranya vármegye) jelentős szerepet játszott az emberek egymáshoz való viszonyában, a technológia fejlődésében, az oktatás fejlődésében és sok más területen. Részletes elemzéssel alaposan megvizsgáljuk, hogy a Márok (Baranya vármegye) hogyan befolyásolta az általunk lakott világot, és milyen perspektívákat kínál a jövőre nézve.
Márok | |||
A hercegszentmártoni római katolikus Szent Márton-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Siklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Krizics Zsanett (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 7774 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 394 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 26,11 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 52′ 27″, k. h. 18° 30′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 27″, k. h. 18° 30′ 31″ | |||
Márok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Márok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Márok község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Villány keleti szomszédságában helyezkedik el. A további szomszédos települések: északkelet felől Töttös, kelet felől Lippó, délkelet felől Kislippó, délnyugat felől pedig Magyarbóly.
Két különálló településrésze Hercegszentmárton és az attól délkeletre fekvő Németmárok.
Közúton a község mindkét része az 57 105-ös számú mellékúton érhető el, mely Villány keleti külterületei közt ágazik ki az 5701-es útból.
Az ország távolabbi részei felől az 57-es főúton vagy az M60-as autópályán közelíthető meg, annak a 6-os kilométerszelvényénél lévő versendi csomópontban Villány felé letérve.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Villány–Mohács-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Márok megállóhely Hercegszentmárton településrész északi szélén helyezkedik el, közvetlenül az 57 105-ös út mellett.
A település a bronzkor korai szakaszától kezdve lakott terület. Az i. e. 3. századtól a 4. századig kelták, majd rómaiak éltek itt.
A település neve először 1328-ban bukkant fel a korabeli iratokban Morouth alakban írva. A helység mai neve a Márk személynévből eredeztethető. Az 1561-ből származó okiratban már Maarok írásmóddal van feltüntetve, s akkor a település Heniey Miklós birtoka volt. A török időkben a korábbi magyar lakosság elhagyta a községet, helyükre néhány szerb család érkezett. A németek betelepülése 1719-ben kezdődött. A faluban a 19. század közepéig kizárólag németek éltek, a század második felétől azonban már néhány szerb és magyar lakosa is volt.
Neve ennek megfelelően a 18. századtól Németmárok (németül: Deutschmarok). A második világháborút követően a kitelepített német lakosság helyére 1946-ban az ország más-más részeiről, 1948-ban a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidékről érkeztek családok. A település hivatalos neve a Német jelző elhagyásával 1950-től Márok, ugyanebben az évben a frissen Marótszentmártonra keresztelt Hercegszentmártont (németül: Bailand) is hozzácsatolták.
2001-ben a lakosság 7,7%-a vallotta magát németnek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 438 | 429 | 415 | 400 | 397 | 401 | 394 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,1%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 35,3% németnek, 0,5% ukránnak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,9%, református 9,5%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 4,2% (14,1% nem nyilatkozott).