Mátyás király (néprajz)

Mátyás király („Mátyás, az igazságos”) a magyar és szomszédos népek néprajzának kiemelkedő szereplője. Az I. Mátyás magyar királyról mintázott népmesei hős ismert az egész magyar nyelvterületen, különösen a Csallóközben, Mátyusföldön, Gömörben és Bácskában.

Mátyás király alakja

Pálosfalvi Tamás történész szerint "az igazságos Mátyás király az utókor róla kialakított képe. Azért született meg valószínűleg, mert Mátyás halála után nagyon gyorsan felbomlott az a politikai és társadalmi rend, amelyet ő erős kézzel összekovácsolt. Visszatekintve, az a valóban rendezett, de meglehetősen könyörtelen rend, amit működtetett, a zűrzavarral szemben mégiscsak jogbiztonságot sugárzott. Halála után hamar kezdték visszasírni őt, hisz a rendetlenségnél bármilyen rend jobb az emberek nézőpontjából. A társadalmi mobilitás főleg az uralkodása második felében vált jellemzővé. Igazából sosem szakított azzal a bárói renddel, amelyet ő örökölt, és mindig is megpróbált velük együttműködni, nem is sikertelenül, de uralmának második felében kétségtelenül van egy próbálkozás, hogy ha nem is a népből, de meglehetősen alacsony sorból emeljen fel tehetséges embereket. Ennek az egyik példája valóban Kinizsi Pál, aki nem volt molnárlegény – egy másik legendával is szegényebbek vagyunk tehát –, ő egy Abaúj megyei, szegény családból származó kisnemes volt."

„	Egyszer szabadságos huszárnak öltözött Mátyás király, s úgy vágott az Alföldnek, mint más katona, aki öreg szüléjéhez iparkodik. Csakhogy ő az igazság után gyalogolt, ami álruhában gyakran könnyebben utolérhető, mint királyi palástban.	”
– Mesék Mátyás királyról c. rajzfilmsorozat, a 2. epizód mesekezdő formulája

A nevéhez fűződő legendás elemek

A Sziléziai Krónika szerint Mátyás király a kezéről egy vadászat alatt levette gyűrűjét, és azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, és ezen esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául.

A híres legenda szerint, amikor a fiatal Mátyás Prága városában fogságban volt, akkor édesanyja egy holló segítségével küldött neki levelet. (A történetet Arany János is feldolgozta a Mátyás anyja című balladájában, eredeti szövegemlékek alapján.) Ez a történet volt az oka annak is, hogy a Magyar Posta szimbóluma sokáig egy holló volt.

A mondák szerint Mátyás király bolondja különleges státusznak örvendett a királyi palotában, mert ő még a királynak is szabadon ellentmondhatott. Mátyás egyébként is szívesen és ügyesen vitatkozott, a véleménycsere fontosságát királyként is sokra becsülte. Viszont ha döntésre jutott, nem tűrt apellátát.

A legendák szerint Mátyás nagy szerelme Szép Ilona volt, aki a szerelmi bánatba halt bele. Az álruhás király megismerkedésükkor nem fedte fel előtte személyazonosságát. Amikor Ilona megtudta, hogy szerelme azonos a királlyal, belehalt a felismerésbe, mert reménytelennek gondolta közös jövőjüket.

Mátyás király alakja a magyar népmesékben

„	„Míg magyar ember él e földön, addig nevedhez mindég hozzá fogja tenni: Mátyás, az igazságos.”	”
– Mesék Mátyás királyról c. rajzfilmsorozat, a 13. epizód mesezáró formulája

Mátyásról halála után számos monda keletkezett. A mondáknak Mátyás király létezésén kívül nincs valóságalapjuk – legfeljebb egy kis részüknek, mint például a Mátyás király és Kinizsi Pál találkozásáról szóló monda egyes elemei. Gyakori motívumként jelenik meg, amint Mátyás egyszerű ruhába öltözve járja végig az országot, hogy közelebbről megismerje a szegények gondjait és orvosolja azokat, az önkényeskedő főurakat pedig megbüntesse.

A valóságban Mátyás királyt életében nem kedvelték. A sok háborúval ugyanis együtt jártak a hatalmas adók. 1490-ben bekövetkezett halála után azonban a nép sokszor visszasírta, ugyanis utóda, II. Ulászló nagyon gyenge kezű uralkodó volt, akinek uralma alatt a főurak szabadon garázdálkodhattak, mert nem volt aki megakadályozza törvénytelenségeiket.

Benczédi Székely István az 1558-as Világkrónikában már úgy említi Mátyás király alakját, mint akiről több történet terjed szájhagyomány útján. Tóth Béla A magyar anekdotakincs című gyűjteményében 1898-ban nyolcvan Mátyás királyhoz köthető mondát, anekdotát jegyzett fel. Számos Mátyás király-népmese szerepel Antti Amatus Aarne és Stith Thompson által 1928-ban, majd 1961-ben kiadott nemzetközi mesekatalógusban, valamint a Magyar népmese-katalógusban. A mondakört feldolgozza a 13 részes Mesék Mátyás királyról című, 1981–1982-ben ifj. Ujváry László rendezésében a Pannónia Filmstúdióban készült rajzfilmsorozat, valamint a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat egyes részei. Majoros György verse is róla szól: Mátyás király és a nádudvari agyag meséje

A Mátyás király motívum más nyelveken

A Magyar néprajzi lexikon.   szerint Mátyás király alakja több európai népnél is megjelenik, gazdag hagyományai vannak a rutén, szlovák, szlovén nyelvterületeken. A szlovén Kyffhäuser-mondatípust Mátyás király személyéhez kapcsolják. Hasonló népmesei hősként jelenik meg a németeknél Nagy Frigyes, a cseheknél II. József, a franciáknál IV. Henrik, a románoknál Nagy István moldvai fejedelem alakja.

Mátyás király alakja a művészetben

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Sajógömörön áll Az urakat megkapáltató Mátyás király szobra. Holló Barnabás alkotása – mely a királyt kapával a kezében ábrázolja – 1912-ben készült.

Mátyás király-mesék listája

címe	AaTh típusszám	MNK típusszám	MMk/Mnm epizód
Mátyás király és Toldi	725
Az okos parasztleány			Mnm
Az igazmondó juhász			MMk 1.
A nyolc garas beosztása	921A
A legjobb barát és a legnagyobb ellenség	921B
Szabad rabló, szabad gyilkos, szabad koldus	921B*
Mátyás király meg a csillagász	921C
A megfejt bakkecskék (A három bakkecske)	921F*		MMk 7.
Huncut, (Eb,) aki meg nem eszi a kanalát!	921G*		Mnm
A cinkotai kántor	922		MMk 4.
A rest leány	1370A*
A kakas felosztása	1533
A kőleves	1548		Mnm
A visszafordulás	1557
A megfelezett ütlegek	1610		Mnm
A szegény és a gazdag ajándéka (A nagy tök és a négy ökör)	1689A		MMk 11.
A fává vált kard	1736A
Mátyás király lustái (Az ország három lustája)	1950		utalás MMk 1.-ben
Mátyás király és az öregember (Messzi-e még a messzi?)	921?	921 I*a–b	MMk 7.
Mátyás király és a fiatal bíró (A nekeresdi bíró)	921?	921 II*	MMk 12.
Mi van legtöbb a világon? (orvos)	921?	921 III*
Mátyás király és a kolozsvári bíró	921?	921 IV*	MMk 5.
Egyszer volt Budán kutyavásár	921?	921 V*	MMk 2.; utalás MMk 1.-ben
Mátyás király vendégségben (belenyúl a házigazda előtt a tálba)	921?	921 VI*	utalás MMk 8.-ban
A megtrágyázott lencse	921?	921 VII*
A zálogba tett mente (biblia) (Mátyás kovácsa)	921?	921 VIII*	MMk 10.
Mátyás király és a mutatványos (Furcsa látogatók)	921?	921 IX*	MMk 9.
Mátyás király vöröshagymát kapáltat (Mátyás király Gömörben; Az urakat megkapáltató Mátyás király)	921?	921 X*	MMk 6.
Mátyás király mint kerekes (szekeres)	921?	921 XI*
Mátyás király és a kamarás (A névnapi jóslat)	921?	921 XII*	MMk 13.
A szegény ember földje az uraságé között volt	921?	921 XIII*
Az urak meg a nádas	921?	921 XIV*
Vérré válik, mint barátban a lencse	921?	921 XV*
Mátyás király kölest hord	921?	921 XVI*
Mátyás király napszámban	921?	921 XVII*
Mátyás király a szállásadó cigányoknál	921?	921 XVIII*
Mátyás király Monokon (A gróf helyett inkább a szegény embernél száll meg)	921?	921 XIX*
Mátyás király és a gyomorbajos püspök	921?	921 XX*
Mióta kell az üres kocsinak a terhes szekér elől kitérni?	921?	921 XXI*
Az ingyen nem temető pap és Mátyás király	921?	921 XXIIa*
Az ingyen nem keresztelő pap és Mátyás király	921?	921 XXIIu*
Csóri csuka, nincsen mája!	921?	921 XXIII*
Az egy évig álló strázsa	921?	921 XXIV*
Mátyás ujja mint tengelyvégszeg	921?	921 XXV*
Egy font hús	921?	921 XXVI*
A lánygyermek is örökölhesse apja vagyonát	921?	921 XXVII*
Mátyás király és Király Mátyás	921?	921 XXVIII*
Hogyan osztotta be életét az öregember?	921?	921 XXIX*
Mátyás király és Kinizsi Pál találkozása			MMk 8.
Beatrix királyné tréfája			MMk 3.

Jegyzetek

Források

• Mesék és mondák Mátyás királyról (MEK)
• Kóka Rozália: Mátyás király rózsát nyitó ostornyele (MEK)
• Mátyás király, Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963-05-1288-2  
• Mátyás-mese, Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963-05-1288-2  
• Mesék Mátyás királyról az Internet Movie Database oldalon (angolul)