Ebben a cikkben elmélyülünk a Móricz Zsigmond lenyűgöző világában, és megvizsgáljuk annak minden oldalát. A Móricz Zsigmond egy olyan téma, amely az évek során sok ember figyelmét felkeltette, jelentőségét és életünkre gyakorolt hatását nem lehet alábecsülni. A Móricz Zsigmond eredetétől jelenlegi fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott társadalmunkban és kultúránkban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk különböző területekre gyakorolt hatását, valamint relevanciáját a mai világban. Készüljön fel, hogy felfedezze mindazt, amit a Móricz Zsigmond kínál, és lépjen be a tudással és bölcsességgel teli világba.
Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallaghy Erzsébet (1859–1924), aki református lelkész leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint (1851–1919) földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. A szülők 1878. május 30-án kötöttek házasságot. Móricz Zsigmondék kilencen voltak testvérek, közülük kettő korán halt meg: az egyik tejhiány miatt „valósággal elsorvadt”, a másik ruháját pedig felgyújtotta egy szomszéd kisfiú. A család kénytelen volt Istvándiba (Túristvándi), Pallagi László kovácsműhelyébe költözni, s ezzel gyakorlatilag véget ért Móricz Zsigmond gyermekkora. A család embertelen nyomorba került, majd Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.
Móricz Zsigmond elemi iskolába 1886–87-ben Istvándiban, majd 1887–90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel. A kor szokásaihoz híven gimnazista korában legációba ment Szakolyba. A legációt nagybátyja, Pallagi Gyula is szorgalmazta, aki levelet ír barátjának Balogh Péter akkori szakolyi körjegyzőnek, aki örömmel fogadta a diákot. Móricz Zsigmond később is gyakran visszalátogatott Szakolyba, majd a közeli Érpatakra. Később szakolyi emlékei alapján írja meg a Kivilágos kivirradtig című regényét.
Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.
Megélhetési okokból különböző hivatalokat vállalt, 1902-ben mint óraadó tanár dolgozott a kisújszállási gimnáziumban, valamint tisztviselő volt a kultuszminisztériumban, később pedig a Központi Statisztikai Hivatalban. Egyetemi tanulmányait sohasem fejezte be. 1903-ban Mikszáth Kálmán hívására, az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a kállai kettős szövegét is. 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. Három leányuk (Virág, Gyöngyi, Lili) maradt életben, fiuk meghalt. Házasságuk 1925-ben Janka öngyilkosságával végződött.
1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott neki, Ady Endrével is barátságot kötött. Ezt második gyermeke halálakor írta, mély megrendültségében, apai fájdalmában szakadt fel igazi hangja. „Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.” Ez az állapota szabadította fel benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései.
1915-ben a fronton önkéntes haditudósítóként dolgozott, több riportot írt. Üdvözölte a polgári demokratikus forradalmat. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (például: A macska, Kissamu Jóska). Sokat várt az őszirózsás forradalomtól. Az újonnan megalakult Vörösmarty Akadémiának 1918. december 1-jétől alelnöke volt, 1919. február 5-én pedig a Kisfaludy Társaság beválasztotta tagjai közé. 1919 februárjában írta A földtörvény kiskátéját. Eleinte reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz, bízott a változásokban, azonban májusban a kommün diktatórikus módszereit látva kiábrándult belőle. Megjelent egy füzete a somogyi földműves-szövetkezetekről és egyúttal több újságnak is a munkatársa volt (Világszabadság, Vörös Lobogó, Fáklya stb.).
Az írói direktórium is tagjává választotta. Emiatt a Horthy-korszakban folyamatosan mellőzték, az irodalmi társaságokból is kizárták (1919. december 10-én szűnt meg tagsága a Kisfaludy Társaságnál), műveit pedig hosszabb ideig csupán a Nyugat, majd később Az Est Lapok publikálta.
A későbbi évtizedek
A húszas években az író magánélete gyökeresen átalakult. 1924-ben megismerkedett Simonyi Mária színésznővel. Felesége féltékenységből 1925 áprilisában öngyilkosságba menekült. Móricz külföldi utazásokkal próbálta enyhíteni önvádló gyötrelmeit. 1926-ban feleségül vette Simonyi Máriát.
Osvát Ernő halála után, 1929 decembere és 1933 februárja között Babitscsal közösen szerkesztette a Nyugatot, szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. Móriczé volt a prózarovat. A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. Csehszlovákiában tartott felolvasó körútját (1930) követően ismét támadások érték.
1932-ben megkapta a Rothermere-díjat, 1933-ban az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) elnöke lett. Írói szemléletmódjára javarészt az ekkoriban induló, őt szellemi ősnek elismerő népi mozgalom gyakorolt hatást, paraszti demokratizmusa is megerősödött.
1936 szeptemberében találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, akit később lányává fogadott. Kapcsolatuk úgy indult, hogy az író megmentette a húszéves lányt az öngyilkosságtól, amikor az a Ferenc József hídról akart a Dunába ugrani. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 1936-1937 között 28 novellát írt. Naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője is volt. Móricz szerette a '30-as évek pesti éjszakáit, utólag feltételezhető, hogy Csibe megismerésének története csak egy – a család jó hírének megfelelő – fedőtörténet.
1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. Ekkor végleg visszavonult Leányfalura. A nehéz időkben e település sokszor nyújtott számára menedéket, lelki vigaszt.
1942. augusztus 29-én telefonon értesült arról, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született. Annyira meghatódott, hogy leejtette a kagylót, és stroke-ot kapott. Szeptember 5-én hajnali két órakor hunyt el agyvérzésben a budapesti Korányi klinikán.
Móricz Gyöngyi emlékiratíró (1911–1979), Simon Andor költő felesége. Tulajdonosa a budapesti Sándor (ma: Bródy Sándor utca) utcai Típus könyvkötészetnek, amelyet férjével együtt vezetett. Ők végezték Móricz Zsigmond folyóiratának, a Kelet Népének kötési munkálatait.
Littkey Erzsébet, Csibe (1916–1971), Móricz Zsigmond fogadott lánya. 1941-től Littkey-Móricz Erzsébet. Később a Kelet Népe szerkesztőségében dolgozott. Móricz halála után könyvüzletet nyitott, kiadóként is működött.
Móricz Imre (1935–2021), Csibe fia, Zagyvarékason nevelkedett. Imre nagy valószínűség szerint Móricz vér szerinti gyermeke, akit csak a család jó híre miatt nem vallhatott magáénak.
Móricz Zsigmond hangja
A Magyar Rádió hangdokumentációs anyagában fellelhető egy, az 1930-as évekből származó fonográflemez, amely megörökítette az író hangját.
Filmkockákon megörökített író
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet öt mozgóképes felvételt tart számon Móricz Zsigmondról: két amatőrfilmet és három híradó-tudósítást.
Művei
1919-ig
Vas Jankó; Méhner, Bp., 190? (A legjobb olvasmányok)
A szép asszony dombja. Krónikás történet, versekben; Méhner, Bp., 1904
Két biblia. Elbeszélés; Hornyánszky Ny., Bp., 1906 (Koszorú. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság népies kiadványai)
Mikor a part szakad. Elbeszélés; Hornyánszky Ny., Bp., 1907 (Koszorú. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság népies kiadványai)
Erdő-mező világa. Állatmesék; Lampel, Bp., 1908 (Benedek Elek kis könyvtára)
1908 – Pipacsok a tengeren (folytatásokban megjelent kisregény, ekkor még A magyar tengeren címmel)
Tündérkert. Szépasszonyok hosszú farsangja. Történelmi regény a XVII. század elejéről. Báthory Gábor erdélyi fejedelemsége, Bethlen ifjúkora; Athenaeum, Bp., 1922 (Erdély-trilógia I.)
Légy jó mindhalálig; ill. Pólya Tibor; ifjúsági kiad.; Athenaeum, Bp., 1922
Jószerencsét. Regény; Athenaeum, Bp., 1923
Házasságkötés. Kis regény; ill. Fáy Dezső; Athenaeum, Bp., 1923
Egy akol, egy pásztor. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1923
A nagy fejedelem. A Tündérkert virágbaborul. Bethlen Gábor dicsősége. Zsuzsanna fejedelemasszonyszenvedése eljő. Athenaeum, Bp., 1927 (Erdély-trilógia II.)
Baleset. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1927
Arany szoknyák. Történelmi melódiák; Athenaeum, Bp., 1928
Alice Duer-Miller, Robert Milton: Darázsfészek. Vígjáték; átdolg. Zágon István / Móricz Zsigmond: Hány óra Zsuzsi?; Globus Ny., Bp., 1932 (Színházi élet színdarabjai)
A nap árnyéka. Az asszonyi állat az ő urának dicsőségében láthatatlan lesz.- Minél jobb, annál jobban és tökéletesebben: íme a regény. Athenaeum, Bp., 1934 (Erdély-trilógia III.)
Az asszony beleszól. Regény; Athenaeum, Bp., 1934
Erdély. Történelmi regénytrilógia; Athenaeum, Bp., 1935
Pipacsok a tengeren; ill. Szigethy István; Athenaeum, Bp., 1938
A nap árnyéka; Athenaeum, Bp., 1938 (Móricz Zsigmond művei) (Erdély-trilógia III.)
A nagy fejedelem. A Tündérkert virágbaborul. Bethlen Gábor dícsősége. Zsuzsanna fejedelemasszony szenvedése eljő; Athenaeum, Bp., 1939 (Móricz Zsigmond művei)
Elbeszélések; bev. Zsigmond Ferenc; Országos Református Szeretetszövetség, Bp., 1939 (Népbarát)
Erdély, 1-3.; Athenaeum, Bp., 1939
Életem regénye; Athenaeum, Bp., 1939 (Móricz Zsigmond művei)
Magvető. A magyar irodalom élő könyve; összegyűjt. Móricz Zsigmond; Kelet Népe, Bp., 1940
Kemény Zsigmond: Rajongók. Regény, 1-2.; Móricz Zsigmond átírásában, bev. Németh László; Athenaeum, Bp., 1940 (Híres könyvek)
Kárpáti emlék; vál., előszó Fazekas László, ill. Litkey György; Stádium Ny., Bp., 1944 (Nemzeti könyvtár)
Benyus. Móra Ferenc Könyvkiadó 1957 (Kispajtások Mesekönyve)
Ne légy jó! Válogatás Móricz Zsigmond kötetben kiadatlan írásaiból; vál. Urbán László, utószó Tasi József; Magyar Könyvklub, Bp., 1995 (Ismeretlen ismerősök)
Asszonyokkal nem lehet vitázni. Lappangó művek; vál., szerk., jegyz., utószó Urbán László; Szépmíves, Bp., 2017
"Nemzedékről-nemzedékre, hajlékunk te voltál". Móricz Zsigmond zsoltárparafrázisai a tiszacsécsei Móricz parkban; szerk. Tiba Zsolt; Tiszacsécsei Református Egyházközség, Tiszacsécse, 2019
Nyíregyházán nagy tiszteletnek örvend az író, aki fiatal korában és ismert közszereplőként is megfordult hosszabb-rövidebb időre a városban. Utcát már az 1940-es évek második felében neveztek el róla, később az ő nevét vette fel a Megyei Könyvtár, a szakszervezeti művelődési ház és a benne működő mozi, valamint a városi színház is. A városháza falán, a bejárattól jobbra elhelyezett márványtábla az 1928-as látogatásának állít emléket az akkori vendégszobájának ablaka alatt.
A Móricz Zsigmond Színház előcsarnokában egy kisméretű Móricz-mellszobor (Liszkai Kováts Zoltán, 1958) emlékeztet az intézmény névadójára. Ülőszobra (Kótai Nándor, 1962) először az ún. Északi Alközpontban kapott helyet, majd a Tanárképző Főiskola parkjába került. A Megyei Könyvtár előtt egy egész alakos szobor (Kő Pál, 1977) található, a könyvtár lépcsőházában pedig, az első emeleten is található egy Móricz-ábrázolás (Papi Lajos, 1975).
Beregszászon
1996. november 16-án a Móricz Zsigmond Társaság és a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség az egykori Royal szálló homlokzatán emléktáblát állított abból az alkalomból, hogy 70 évvel azelőtt az író a város vendége volt.
Sárospataki Református Kollégium
Az Iskolakertben, a Kossuth kollégiumhoz vezető út bal oldalán található kő mellszobra, amelyet Andrássy Kurta János szobrászművész készített. 1968-ban avatták fel. Állíttatta – a Pataki Diákok Baráti Körének kezdeményezésére – a Képzőművészeti Alap.
Származása
Móricz Zsigmond családfája
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. jún. 29.– Budapest, 1942. szep. 4.) író, újságíró, ref.
Apja: Móricz Bálint (1851 – 1919)
Apai nagyapja: Móricz Mihály
Apai nagyapai dédapja: Móritz Lukáts Ferenc
Apai nagyapai dédanyja: Pap Mária (? – 1841)
Apai nagyanyja: Lengyel (Farkas) Zsuzsanna
Apai nagyanyai dédapja: Lengyel József (Pál)
Apai nagyanyai dédanyja: n. a.
Anyja: Pallagi Erzsébet (Csetfalva, 1859. jan. 21. – Leányfalu, 1924)
Anyai nagyapja: Pallagi József beregújfalusi református lelkész
↑„Csibe rám borult és a szívemen ujjongott és csacsogott” - Móricz Zsigmond és Litkei Erzsébet. In Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2: Újabb irodalmi szerelmeskönyv. (hely nélkül): Corvina Kiadó Kft. 2013. ISBN 9789631361650