Mürzzuschlag
Ebben a cikkben a Mürzzuschlag-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Mürzzuschlag egy olyan fogalom, amely a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken vita és elemzés tárgyát képezi. A történelem során a Mürzzuschlag döntő szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva azt, ahogyan gondolkodunk, cselekszünk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Mürzzuschlag különböző perspektíváit, kiemelve annak legrelevánsabb és legvitatottabb aspektusait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogyan fejlődött a Mürzzuschlag az idők során, és mi a jelentősége ma. Készüljön fel, hogy belépjen a Mürzzuschlag lenyűgöző világába!
| Mürzzuschlag | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Bruck-mürzzuschlagi járás | ||
| Irányítószám | 8680, 8682 | ||
| Körzethívószám | 03852 | ||
| Forgalmi rendszám | BM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8156 fő (2022. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 670 m | ||
| Terület | 51,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 36′ 27″, k. h. 15° 40′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 27″, k. h. 15° 40′ 23″ | |||
| Mürzzuschlag weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mürzzuschlag témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mürzzuschlag osztrák város Stájerország Bruck-mürzzuschlagi járásában. 2017 januárjában 8592 lakosa volt.
Elhelyezkedése
.png)
Mürzzuschlag Felső-Stájerország keleti részén fekszik, a Mürz folyó mentén, a Semmering-hágótól nyugatra, kb. 85 km-re délnyugatra Bécstől. Az önkormányzat 6 katasztrális községben 10 települést egyesít: Auersbach (145 lakos), Edlach (143), Eichhorntal (24), Ganz (133), Hönigsberg (1804), Kohleben (40), Lambach (159), Mürzzuschlag (5878), Pernreit (89), Schöneben (177).
A környező önkormányzatok: délnyugatra Langenwang, északnyugatra Neuberg an der Mürz, keletre Spital am Semmering, délkeletre Rettenegg, délre Ratten.
Története
Mürzzuschlagot először 1227-ben említik az írott források. 1360-ban IV. Rudolf hercegtől ún, "vasjogot" (Eisenrecht) kapott, vagyis monopóliumot a vasfeldolgozásra Leoben és a Semmering között. 1862-ben Johann Bleckmann Rajna-vidéki vállalkozó felvásárolta a régi vashámort és megalapította a Phoenix-Stahlwerke (Schoeller-Bleckmann Stahlwerke) céget, amely ma Böhler Bleche GmbH néven működik. 1912-ben ennél a cégnél készített Max Mauermann a világon elsőként rozsdamentes acélt.
A településre igen korán, már 1844-ben elért a Déli vasút. 1874-ben megnyílt Európa első hegyi vasútvonala, a Mürzzuschlag és Gloggnitz közötti Semmering-vasút (ma világörökségi helyszín).
Johannes Brahms 1884-1885-ben itt komponálta negyedik szimfóniáját.
Mürzzuschlagot 1923-ban városi rangra emelték. A nehéziparáról ismert város lakosságának jelentős része gyári munkás volt. 1931. február 5-8 között itt rendezték meg a világ azóta is egyetlen munkás téli olimpiáját. A versenyeken (sífutás, sílesiklás, jégkorong, gyors- és műkorcsolya, szlalom) több mint 560 atléta vett részt.
2013-ig a város a Mürzzuschlagi járás központja volt, amelyet ekkor egyesítettek a Bruck an der Mur-i járással. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Ganz községet a városhoz kapcsolták.
Lakosság
A mürzzuschlagi önkormányzat területén 2017 januárjában 8592 fő élt. A lakosságszám 1961-ben érte el csúcspontját 12146 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 89,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 3,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,9% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 60,4%-a római katolikusnak, 8,6% evangélikusnak, 1,7% mohamedánnak, 26,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 24 magyar élt a községben. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 2%-kal.
Látnivalók
- A Mürzzuschlagi művészetek háza eredetileg 1654-ben épült ferences kolostornak, amelyet II. József 1799-ben felszámolt. A kolostorépületet 1972-ben lebontották, a megmaradt templomot 1991-ben modern művészeti központtá alakították át.
- Brahms-múzeum
- a Téli sportok múzeuma a világ első és legnagyobb, téli sportoknak szentelt múzeuma
- a ganzi Szt. Kunigunda-plébániatemplom
- az 1900-ban épült evangélikus templom
- Südbahn-múzeum
- United Games ifjúsági sportverseny
Híres mürzzuschlagiak
- Elfriede Jelinek (1946-) Nobel-díjas író
- Jenny Jugo (1904–2001) színésznő
- Viktor Kaplan (1876–1934) mérnök, a Kaplan-turbina feltalálója
- Johannes Wildner (1956-) karmester
Testvértelepülések
Berlin Treptow-Köpenick kerülete (Németország)
Arusha (Tanzánia)
Blansko (Csehország)
Chillán (Chile)
Jegyzetek
- ↑ Auersbach (945,30 ha), Eichhornthal (512,23 ha), Ganz (747,48 ha), Lambach (336,85 ha), Mürzzuschlag (1920,88 ha), Schöneben-Ganz (667,73 ha)
Források
- Stefanie Kraul: Arbeiter-Wintersport-Olympiade 1931 in Mürzzuschlag – eine unbekannte Olympiade. In: Norbert Müller, Manfred Messing, Holger Preuß: Von Chamonix bis Turin. Die Winterspiele im Blickfeld der Olympiaforschung. Mainz 2006, ISBN 3-89784-994-1,
- A település honlapja
- 62143 – Mürzzuschlag. Statistik Austria
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mürzzuschlag című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
