Ebben a cikkben a Magfizika lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma az idők során sok ember figyelmét felkeltette. A Magfizika eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott mindennapi életünk különböző területein. A részletes és éleslátó elemzések során felfedezzük a Magfizika számos oldalát és hatását a különböző kontextusokban. A történelemben betöltött relevanciájától a kortárs kultúrában betöltött szerepéig számos nézőponttal fogunk foglalkozni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a Magfizika fontosságát és relevanciáját a mai világban. Készülj fel egy izgalmas utazásra a Magfizika mélységein keresztül!
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.
A magreakciók leírásának fontos fogalma a hatáskeresztmetszet, mely a reakció létrejöttének valószínűségét jellemzi, hasonlóan ahhoz, ahogy egy nagyobb céltáblát nagyobb valószínűséggel találok el.
1912: Bohr-féle atommodell: 10^-15 m méretű atommag körül keringenek kötött pályákon az elektronok. A pályák energetikailag stabilak, ezért az elektronok keringésük közben nem adnak le energiát.
1919: Aston feltalálta a tömegspektrográfot, aminek segítségével meg tudta mérni az atommag tömegét.
1919: Rutherford felfedezte a protont (alfa sugarakkal bombázta a nitrogén atommagot). Atommagmodell: az atommagot protonok alkotják. Az elektronok a mag körül keringenek.
1930: Boethe-Becker könnyű elemeket alfa sugárzással bombáztak, nagy áthatoló képességű sugárzás felfedezése
1932: Joliot Curie: nagy áthatoló képességű sugárzással magátalakulást hozott létre
1932: Heisenberg-féle atommag-modell: a 10^-15 m sugarú atommagban protonok és neutronok találhatóak, az atommag körül 10^-10 m sugarú gömbben elektronok keringenek