A mai világban a Majs olyan téma, amely jelentős aktualitásra tett szert a különböző tanulmányi területeken. Legyen szó tudományos, kulturális, történelmi vagy társadalmi térről, a Majs felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a rajongók figyelmét egyaránt. Hatása az idő múlásával kiterjed, és a perspektívák széles skáláját öleli fel, az egyéntől a kollektívig, így lehetővé teszi jelentésének és következményeinek mélyreható és reflektív elemzését. Ebben a cikkben a Majs különböző aspektusait és megközelítéseit fogjuk feltárni azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.
Majs | |||
katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Mohácsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pólya Krisztina (független) | ||
Irányítószám | 7783 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 865 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 29,07 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 32,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 54′ 34″, k. h. 18° 35′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 34″, k. h. 18° 35′ 56″ | |||
Majs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Majs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Majs (németül: Maisch; szerbül: Мајиш / Majiš) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
A vármegye délkeleti részén, közvetlenül az országhatár mellett helyezkedik el, Mohácstól mintegy 13 kilométerre délnyugatra.
A szomszéd települések: észak felől Nagynyárád, északkelet felől Sátorhely, kelet felől Udvar, dél felől Bezedek, délnyugat felől Lippó, nyugat felől pedig Töttös. Délkeleten a község határszéle egybeesik az országhatárral, ott valószínűleg a horvátországi Dályokkal (Duboševica) vagy Főherceglakkal (Kneževo) határos.
Mohács és Villány felől is az 5702-es úton közelíthető meg; Nagynyáráddal az 5703-as út köti össze. Határszélét délnyugaton érinti még az 5704-es út is.
Majs (Majsa, Egyházas-, Kis-, Nagy-) nevét az oklevelek a pécsi püspök levéltára szerint 1235-ben említették először Moysa írásmóddal.
A település a 13. század végén a Héder nemzetség birtoka volt. 1285 előtt Henrik fia Miklós nádor Ponit fia Jakabnak adta. 1310 és 1312 között Henrik bán fiai, János és Péter átadták rokonuknak, Bán fia Miklósnak tartozékaival együtt, azonban Károly Róbert király ezt Becsei Töttös-nek adta, aki ezt 1338-ban Nagymajsa néven birtokolta. Ettől délre feküdt Kismajsa, a nemesek faluja. 1327-ben e nemesek közül került ki Majsai Jakab, aki a baranyai ispán megbízottja volt.
1335-ben papja 5 garas pápai tizedet fizetett.
A település szerb neve Мајиш, a német Maisch. Horvátul két alak ismert: a belvárdgyulai illetve lánycsóki horvátok által használt Majša, illetve a töttösi horvátok által használt Majiš.
A településen 2005. november 6-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
2016. február 21-én ismét időközi polgármester-választásra (és képviselő-testületi választásra) került sor Majson, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az addigi polgármester és két kihívója indult el – mindannyian független jelöltként –, de egyikük a választás napja előtt visszalépett, másikuk pedig 7 szavazattal alulmaradt a posztját így megőrző településvezetővel szemben.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 963 | 955 | 952 | 873 | 880 | 845 | 865 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 2% cigánynak, 2,7% horvátnak, 14,1% németnek, 1,5% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 4,1%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,4% (29,9% nem nyilatkozott).