A mai világban a Mallnitz olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. A Mallnitz eredetétől napjainkig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elmélkedésének tárgya. A társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára, sőt a politikára gyakorolt hatása az idők során jelentős volt. Ebben a cikkben a Mallnitz-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak relevanciáját a jelenlegi kontextusban és lehetséges hatását a jövőben. Ezenkívül megvizsgáljuk a Mallnitz körül létező különféle nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes jövőképet nyújtsunk a témában.
Mallnitz | |||
Mallnitz a magasból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Karintia | ||
Járás | Spittal an der Drau-i járás | ||
Irányítószám | 9822 | ||
Körzethívószám | 0 47 84 | ||
Forgalmi rendszám | SP | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 786 fő (2018. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1191 m | ||
Terület | 111,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 59′ 23″, k. h. 13° 10′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 23″, k. h. 13° 10′ 12″ | |||
Mallnitz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mallnitz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mallnitz osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 817 lakosa volt.
Mallnitz Karintia északnyugati határán részén fekszik a Magas-Tauern Nemzeti Parkhoz tartozó Goldberg- és Ankogel-csoport hegységeinek tövében. Legnagyobb folyói a Möllbe (a Dráva mellékfolyójába) ömlő Mallnitzbach és Seebach. Mallnitznál található a Tauernbahn több mint 8 kilométeres alagútjának, a Tauern-alagútnak déli bejárata. Az önkormányzat 4 falut és egyéb települést fog össze: Dösen (23 lakos), Mallnitz (445), Rabisch (34), Stappitz (302).
A környező települések: keletre Malta, délre Obervellach, délnyugatra Flattach, északra Bad Gastein (Salzburg tartomány).
A karintiai Alpok magasan fekvő völgyei feltehetően csak a bronzkorban népesültek be először, amikor Salzburg környékéről erre indult dél felé a fémkereskedelem. A szomszédos Obervellachban meg is találták egy bronzkard darabját. Egy ezüstpénz az i.e. 3. évszázadból arról árulkodik, hogy kelták is éltek Mallnitz területén, bár állandó település csak a római időkben jött létre, akik utat építettek (maradványai ma is megtalálhatóak) a Kornauern-és Mallnitzi-Tauern hegységeken át.
600 körül szlávok telepedtek meg Karintiában, Mallnitz neve is szláv eredetű (Malinica, "kis Möll"). A települést először 1299-ben említik a görzi grófok birtokaként. A 12. és 13. századokban megnövekedett a Tauernen át vezető kereskedőútvonal forgalma, elsősorban sót és a régióban bányászott aranyat szállítottak.
Az 1850-es közigazgatási reform során Mallnitz az akkor megalakuló Obervellach önkormányzatához került, majd 1895-ben vált önállóvá. A község gazdaságának és a turizmusnak a fellendülését a Tauern-vasút és az alagút építése (1901-1907) tette lehetővé.
A mallnitzi önkormányzat területén 2016 januárjában 817 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 1027 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 88,7%-a volt osztrák, 7,2% pedig német állampolgár. 76,9%-uk katolikusnak, 11,5% evangélikusnak, 1,6% mohamedánnak, 6,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.