Marcal

Ebben a cikkben a Marcal témáját elemző és kritikai szemszögből fogjuk kezelni, azzal a céllal, hogy konstruktív vitát generáljunk e ma oly fontos témáról. Különböző aspektusaiba fogunk beleásni, feltárva a társadalomra gyakorolt ​​hatását, történelmi vonatkozásait és a jövőbe vetítését. Részletes és alapos elemzéssel igyekszünk átfogó és kiegyensúlyozott képet nyújtani a Marcal-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsuk a tudást és ösztönözzük a mély reflexiót ebben a rendkívül fontos témában.

Marcal
A folyó Mórichidánál
A folyó Mórichidánál
Közigazgatás
Országok Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz100,4 km
Forrásszint240 m
Vízhozam7 m³/s
Vízgyűjtő terület3084 km²
ForrásSümegprága, Bakony
TorkolatRába
é. sz. 47° 38′ 11″, k. h. 17° 31′ 46″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Marcal a Rába jobb oldali mellékfolyója, röviddel Győr előtt torkollik bele.

Leírása

A folyó Mórichidánál
Marcal a mórichidai Szentei hídról
Marcal Mórichidánál
A Csikvándi-Bakony-ér torkolata

A Marcal forráspatakjai a Bakonyban és Sümeg környékén, a festői fekvésű és méltán híres Sümegprágán erednek, ez egyben a település egyik meghatározó jelképe. Ukk környékén érkezik ki a Kisalföld déli öblözetének kissé megsüllyedt, de annál erősebben letarolt síkságára. A Marcal-medence ez; tanúhegyei a Somló és a Ság. A folyó a Kemeneshát aljában teraszos völgyben folyik.

A Rába jobb oldali mellékvize, a Bakonyban ered több patakból, Veszprém vármegye északi részében. Leghosszabb forráspatakja Nyirádtól délre fakad s nyugatnak folyik, Kisvásárhely körül több dél felől jövő patakkal egyesül s északnak veszi útját. Külsővatnál ÉK-re fordul. Marcaltőnél egészen a Rába közelébe kerül, vele párhuzamosan folyik (a tőle csak 1–3 km távolságban) ÉÉK-felé, míg Gyirmót közelében vele egyesül.

Legjelentősebb mellékpatakjai: jobb felől a Kígyós, Hajagos, Bittva, Tapolca, Gerence és a Bornát-ér (Bakony-ér), Torna-patak.

A Marcal szabályozása

A Marcal szabályozása a 19. század elején kezdődött: gróf Amadé Antal ásatta a vízimalmok gátjaival elmocsarasított völgyben az első két lecsapoló csatornát. Ezt megelőzően a török által elpusztított karakói malom újjáépítéséről szól egy 1698. évi adat. 1851-ben a Marcal-menti községek a Helytartótanácshoz folyamodtak a folyó szabályozása ügyében. A kinevezett királyi biztos működésnek eredményeként 1859. február 25-én Vas, Veszprém és Zala vármegyék küldöttei megalakították a Marcalszabályozó Társulatot. A Marcal medrét 1891-ben Kisbabot határáig ásták ki. Marcaltőig 28,8 km hosszban és a töltések építését 1893-ban fejezték be. A Marcal vizét 1892 novemberében terelték új mederbe. 1895-99 között épült két csatorna a völgy szélein, amelyekre három vízimalom is települt. A szabályozásokat követően pusztult el az egyházashetyei malom, valamint a bobai: a bobaiak még 1855-ben is malomépítési engedélyt, s kártérítést kértek a Marcalvölgyi Vízitársulattól. A Rábaszabályozó Társulat 1910-ben a Marcal torkolatát 5 km-rel feljebb helyezte és megerősítette a töltéseket. A Marcalvölgyi társulat az 1930-as években kotrógépekkel jelentősen bővítette a Marcal medrét.

Egyéb

A Marcal a 8-as főút hídjánál, egy héttel a katasztrófa után

2010 októberében az ajkai vörösiszap-katasztrófa miatt a folyó középső és alsó szakaszának teljes élővilága kipusztult.

Part menti települések

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.edukovizig.hu/?q=vizeink_marcal
  2. ↑ Kipusztult a Marcal folyó teljes élővilága (összefoglaló)

További információk

Commons:Category:Marcal
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcal témájú médiaállományokat.
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot