Mariner–10

Mariner–10
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA
Gyártó	Jet Propulsion Laboratory
Küldetés típusa	elrepülés
Küldetés
Célégitest	Vénusz, Merkúr
Indítás dátuma	1973. november 3.
Indítás helye	Cape Canaveral Űrközpont 36. indítóállás
Hordozórakéta	Atlas–Centaur
Megérkezés	1974. február 5. (Vénusz) 1974. március 29. (Merkúr)
Az űrszonda
Tömeg	533,6 kg
Pálya	Nap körüli
A Wikimédia Commons tartalmaz Mariner–10 témájú médiaállományokat.

Mariner–10 az amerikai Mariner-program tizedik űrszondája.

Küldetés

A Mariner-program 7. sikeresen végrehajtott küldetése. Cél a Vénusz és a Merkúr bolygó kutatása. A NASA a küldetésre 98 millió amerikai dollárt biztosított, amely összeghatár alatt - 1 millió dollárral - sikerült megvalósítani azt.

Első űreszköz

• amely megközelítette a Naprendszer legbelső bolygóját, a Merkúrt,
• amelyik egyszerre két bolygót vizsgált,
• amely gravitációs hintamanőverrel jutott el céljához,
• amely heliocentrikus pályán többször visszatért célpontjához,

Jellemzői

A Mariner űrszondákat a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában fejlesztették, irányításával építették. Üzemeltette a NASA és a Office Space Science and Applications (OSSA) .

Megnevezései: Mariner–10; Mariner Vénusz Merkúr 1973; COSPAR:1973 - 085A. Kódszáma: 6919.

1973. november 3-án Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC–36B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Atlas–Centaur D-1AR (SLV- 3D) hordozórakétával emelkedett a magasba. Az Atlasz rakétafokozat kiégése után a Centaur fokozat gyorsította fel az űrszondát a második kozmikus sebességre, hogy a Vénusz-Merkúr közelébe kerülhessen.

Három tengelyesen, giroszkópokkal forgás-stabilizált űreszköz. A szonda vonatkozási pontjai a Nap és a Canopus csillag volt. Alakja nyolcszögletű hasáb, átmérője 1,384, magassága 457, kibontott állapotú magassága 3,7 méter. Magnézium-ötvözetből készült a ház és a műszerek többsége. Energia biztosítása érdekében a hasáb oldalaihoz (tetejére) 2 napelemtáblát (2x269 x 97 centiméter; 14 742 napelem; 5,1 négyzetméter) szereltek. A napelemek fesztávja 6,89 méter. Éjszakai (földárnyék) energia ellátását nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. Rendelkezett kőrsugárzó rúdantennával (2,85 méter) és parabola antennával, melynek átmérője 1,37 méter. Kezdeti tömeg 526, a hidrazinos hideg gázfúvókák pályamódosítást segítő hajtóanyag mennyisége 30, tudományos műszereinek tömege 79,4 kilogramm. Pályamódosításhoz nitrogén gázfúvókák álltak rendelkezésre. Az alkalmazott számítógép 512 szavas memóriával fokozta a földi parancsok végrehajtását.

1974. február 5-én 5769 kilométerre megközelítette a Vénuszt, ahol eleinte 42 másodpercenként készített felvételeket (ezek voltak az első közelképek). Összesen 4165 felvételt készített. Március 16-án pályakorrekció mellett felhasználva a Vénusz bolygó gravitációs terét, elindult a Merkúr felé. A Merkúrt első alkalommal 1974. március 29-én, a felszíntől 740 kilométer magasságban közelítette meg. 616 nagy felbontású és több száz kis felbontású felvételt készített. Az alkalmazott pályakorrekció biztosította, hogy két Merkúr-év elteltével az űreszköz újabb vizsgálatokat végezhessen. A második találkozóra 1974. szeptember 21-én került sor, amikor 47 958 kilométer távolságban történt az elrepülés. A találkozón 500 felvétel készült. Újabb pályakorrekcióval két Merkúr-év elteltével 1975. március 16-án az űreszköz újabb vizsgálatokat végezhetett, 328 kilométer távolságból. Feltérképezte a bolygó felszínének 45%-át.

1975. március 24-én megszakadt a kapcsolat.

Műszerek

• Airglow Ultraviolet Spectrometer - ultraibolya sugárzás mérő
• tv-kamerák
• Charged Particle Telescope - töltött részecske teleszkóp
• Occultation Ultraviolet Spectrometer - ultraibolya-sugárzás spektrométer
• magnetométerek
• Infrared Radiometer - infravörös sugárzás mérő
• Plasma Science - plazmavizsgáló

Lásd még

• MESSENGER

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

Magyar oldalak

• Dancsó, Béla: Merkúr-hinta: 35 éve járt először űrszonda a legbelső bolygónál. Űrvilág.hu, 2009. március 31. (Hozzáférés: 2009. március 31.)

Külföldi oldalak

• Mariner-program. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
• Mariner–9. nasa.gov. . (Hozzáférés: 2014. február 21.)
• Mariner–9. lib.cas.cz. . (Hozzáférés: 2014. február 21.)