Mars Global Surveyor
A mai világban a Mars Global Surveyor olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Mars Global Surveyor széles közönség figyelmét felkeltette. Az évek során vitákat váltott ki, kutatásokat generált, és különféle elméletek születtek, amelyek különböző összefüggésekben próbálják megmagyarázni szerepét és jelentését. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Mars Global Surveyor-et, és megpróbáljuk megérteni annak különböző oldalait, valamint a modern világra gyakorolt mélyreható hatását.
| Mars Global Surveyor | |
 | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség | NASA |
| Gyártó | Lockheed Martin |
| Küldetés típusa | orbiter |
| Küldetés | |
| Célégitest | Mars |
| Indítás dátuma | 1996. november 7. |
| Indítás helye | USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás |
| Hordozórakéta | Delta II |
| Megérkezés | 1997. szeptember 11. |
| Küldetés vége | 2006. november 2. |
| Időtartam | 10 év |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 1060 kg (hajtóanyaggal) |
| Pálya | Mars körüli |
| Excentricitás | ~0 |
| Inklináció | ~90° |
| Periódus | 117,65 perc |
| Apoapszis | ~378 km |
| Periapszis | ~378 km |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Global Surveyor témájú médiaállományokat. | |
A Mars Global Surveyor (MGS) a NASA Mars Surveyor programjának első űrszondája. 1996 novemberében indult, és 1997 szeptemberében állt pályára a Mars körül.
Küldetés
A szonda feladata volt a Mars felszínének fényképezése. Küldetését 2 évre tervezték, azonban ténylegesen mintegy 10 évig működött, ez alatt 240 000 felvételt készített és sugárzott vissza a Földre.
2006. november 2-án a fedélzeti számítógép hibát észlelt egy napelemtáblát mozgató motornál, és az űrszonda biztonsági üzemmódba váltott át. November 5-én még érkeztek gyenge rádiójelek, majd a kapcsolat teljesen megszakadt. Az első vizsgálatok alapján a napelemtábla mozgatószerkezetét tekintették hibásnak, amely már korában is okozott problémákat. Részletesebben tanulmányozva az űreszköz jelzéseit és a földi utasításokat, végül kiderült, hogy más vezetett a pusztulásához.
Megállapították, hogy 2006 júniusában a rendszerfrissítés során egy adatot nem a megfelelő memóriahelyre töltöttek fel. Az adat azt hivatott közölni a szondával, hogy probléma esetén merre fordítsa az antennáit. Mivel az információ rossz helyre került, a kód nem az antenna, hanem a napelem irányítását befolyásolta. Emiatt egy november 2-án elküldött parancs alapján a szonda elkezdte forgatni az egyik napelemet, de észrevette, hogy a napelemet nem lehet ilyen mértékben elfordítani. Ebből az a hibás következtetést vonta le, hogy a panel beszorult, ezért csökkentett módba kapcsolt. Így viszont az egyik napelem a Nappal szembefordítva maradt, és emiatt túlhevült. Az intelligens űrszonda a túlhevülést úgy értelmezte, hogy az elemek teljesen feltöltődtek, ezért leállította a töltést. A Global Surveyor tíz-tizenkét óra alatt lemerült, és ezután már nem tudta tartani a pályáját.
Eredmények
A Science című folyóirat 1998. március 13-i számában megjelent az első értékelés az MGS méréseiről. A szakemberek most tudták a marsi globális porvihar kialakulását először végigkövetni. A folyamat 1997 októberében kis helyi viharokkal kezdődött a déli sarki sapka szélén, hamarosan azonban már hatalmas területre terjedt szét a Noachis Terra felett a déli szélesség 20. fokától az egyenlítőig. A vihar felnyúlt 130 kilométeres felszín feletti magasságokig is. Ahogy aztán a globális porvihar csillapodni kezdett, 1997. december közepétől újra megjelentek a lokális miniviharok a déli poláris sapka szélénél és kristályfelhők alakultak ki a szén-dioxid sapka csökkenése miatt.
A legnagyobb meglepetést a mágneses mérések okozták azzal, hogy a Mars legősibb, kráteres területein több olyan kis méretű, 50 kilométeres részt találtak, ahol erősen mágnesezett a kéreg. Ha ezeket egy régi mágneses tér maradványaként értelmezzük, akkor a Marson régebben erősebb volt a belső eredetű mágneses tér, mint ma a Földön. Ugyancsak meglepetést keltettek a lézer-magasságmérő által kapott pontos adatok, amelyek alapján felfedezték, hogy a Mars északi féltekéje mennyire "sík", illetve "lapos". Talán ez is azt jelzi, hogy az ősidőkben itt egy hatalmas óceán alja terült el.
2005. április 20-án a MOC kamera a 250 km-re elhaladó európai Mars Express űrszondát kapta lencsevégre, másnap a Mars Odyssey-t.
Jegyzetek
- ↑ Bajban a Mars Global Surveyor, Űrvilág, 2006. november 11.
- ↑ Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét, origo
- ↑ Emberi hiba miatt tűnt el a Mars Global Surveyor, index
- ↑ Élet és Tudomány, 1998. 15. szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1998. január – március: Amerikai búcsú a Mirtől
- ↑ Űrvilág
További információk
Magyar oldalak
Külföldi oldalak
- MGS (NASA) Archiválva 2014. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Mars Global Surveyor képadatbázisa
- MGS Status
