Marsz–3
Ebben a cikkben a Marsz–3 lenyűgöző világát és a modern társadalomra gyakorolt hatását fogjuk felfedezni. A Marsz–3 eredetétől napjainkig vita, vita és folyamatos érdeklődés tárgya volt. Az évek során a Marsz–3 számos területen bizonyította relevanciáját, a politikától a tudományon át a populáris kultúráig. Ezzel az átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Marsz–3 jelentőségét a mai világban, és azt, hogy hogyan alakította ki azt, ahogyan gondolkodunk, cselekszünk, és hogyan viszonyulunk a minket körülvevő környezethez. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Marsz–3-ről.
| Marsz–3 | |
 | |
| A Marsz–3 űrszonda rajza | |
| Ország |  Szovjetunió |
| Űrügynökség | Szovjet űrprogram |
| Küldetés típusa | Leszállás |
| Küldetés | |
| Célégitest | Mars |
| Indítás dátuma | 1971. május 28. |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 81/23 indítóállás |
| Hordozórakéta | Proton–K |
| Megérkezés | 1971. december 2. |
| Küldetés vége | 1971. december 2. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 4650 kg (hajtóanyaggal) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marsz–3 témájú médiaállományokat. | |
A Marsz–3 a szovjet Marsz-program harmadik, sikeresen elinduló űrszondája. Egy leszállóegységet vitt magával a Marshoz, amely sikeresen leszállt a felszínre. A Marsz–3 ikerszondája a Marsz–2 volt, amelyet kevesebb mint másfél héttel korábban indítottak. A szondát az NPO Lavocskin fejlesztette ki és építette meg.
Küldetés
A Marsz–3-at 1971. május 28-án indították egy Proton–K hordozórakétával. 1971. december 2-án megközelítette a Marsot, és szabadon engedte a leszállóegységet, amely először végzett sima leszállást a Mars felszínére, levegőfékezést és fékezőrakétát is használva. A felszínen csak 20 másodpercig volt kapcsolat vele, azután elnémult. A keringő egység pályára állt a Mars körül és sok adatot sugárzott a Földre.
Műszerek
Az orbitális egység műszerparkját képezte:
- IR-radiométer – a 8-40 mikrométer tartományba eső infravörös kisugárzás mérésére
- IR-fotométer – a 2,06 mikrométeres infravörös szén-dioxid-elnyelési sáv erősségének mérésére
- fotométer a látható tartományra (400-700 nm) a felszín és a légkör igen szűk fénytartománybeli fényvisszaverő képességének mérésére
- páratartalom-mérő berendezés az 1,38 mikrométeres színképvonalban történő vízpáraelnyelés alapján
- rádióteleszkóp a felszín és a 30-50 centiméter vastag felszíni réteg rádiófényességi hőmérsékletének mérésére
- sokcsatornás UV-fotométer a felső légköri szórt ultraibolya sugárzás mérésére
- két fotókamera különböző fókuszú fényképezésre
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
- A Marsz–2 és Marsz–3 szondák a fejlesztő és gyártó NPO Lavocskin honlapján (oroszul)
- Először a Marson: 35 éve startolt a Marsz–3 (1. rész, 2. rész)
- 40 éve érte el a Marsot a Marsz–3
- Megtalálták a balsorsú szovjet Mars-szondát – Index, 2013. április 12.
