Melilla

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Melilla
Melilla címere Melilla zászlaja
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Rang	autonomous city of Spain spanyol község exklávé kikötőváros vitatott terület határváros
Székhely	Melilla
Elnök	Juan José Imbroda Ortiz
Polgármester	Eduardo de Castro González (2019. június 15. – )
Irányítószám	52001
Körzethívószám	952
Testvérvárosok	Lista Málaga Almería Ceuta Motril Caracas
Népesség
Teljes népesség	85 491 fő (2023)
Népsűrűség	7000 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 35° 16′ 57″, ny. h. 2° 56′ 51″35.2825, -2.947535.282500°N 2.947500°WKoordináták: é. sz. 35° 16′ 57″, ny. h. 2° 56′ 51″35.2825, -2.947535.282500°N 2.947500°W
Melilla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Melilla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Melilla városa különleges spanyol kormányzati terület Észak-Afrikában, a Földközi-tenger partján, Marokkó tengerpartján. Egyedül a spanyol nyelv a hivatalos de elterjedten beszélik a berber nyelvekhez tartozó riffet.

Története

A települést a föníciaiak alapították Rusadir néven, melynek jelentése „magas fok”. Később a Mauretania Tingitana nevű római provincia része lett. A középkorban Mlila berber város állt itt. 1497-ben a spanyolok ellenállás nélkül elfoglalták, majd 1563, 1687, 1694, 1774 és 1893 években tettek sikertelen kísérletet a marokkóiak az elfoglalására. A spanyol terület mostani határait több egyezmény is alakította az 1859, 1860, 1861 és 1894 években. 1921-ben Abd el-Krim vezetése alatt a berberek súlyos vereséget mértek a spanyolokra. A Spanyol Protektorátusnak végül 1926-ban sikerült a területet újra ellenőrzése alá vonni. Franco tábornok puccsát támogatta a város 1936-ban, és szimpátiáját jelzi, hogy egészen 2021. február 23-ig állt szobra. 2007. november 15-én 80 év után a spanyol uralkodó meglátogatta Malillát, amit a helyiek rendkívül lelkesen fogadtak, míg a marokkói kormány nemtetszését nyilvánította ki. 1995. március 14-ig Andalúzia Málaga tartományához tartozott, azóta autonóm városi rangot élvez.

Kerületei

A város nyolc kerületből (barrio) áll:

Barrio de Medina Sidonia Barrio del Real Barrio de la Victoria Barrio de los Héroes de España Barrio del General Gómez Jordana Barrio del Príncipe de Asturias Barrio del Carmen Barrio de La Paz

Népesség

A város lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott:

Közlekedés

Kikötője és repülőtere is van.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap (spanyolul)
• Virtuális túra (spanyolul)

Ez a spanyol közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!