A mai világban a Mexikó zászlaja példátlan jelentőségre tett szert. Akár a társadalomra, a gazdaságra, a tudományra vagy a kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Mexikó zászlaja ma előkelő helyet foglal el. Sokrétűsége és különböző területeken való relevanciája széles körben érdeklődő témává teszi. Ebben a cikkben a Mexikó zászlaja különböző dimenzióit és a mindennapi életre gyakorolt hatását tárjuk fel. Mélyreható és eklektikus elemzéssel igyekszünk jobban megérteni a Mexikó zászlaja jelentőségét ma és lehetséges következményeit a jövőre nézve.
Mexikó zászlaja | |
Használat | ? nemzeti zászló és felségjelzés |
Arányok | 4:7 |
Elfogadva | 1968. szeptember 16. |
Adoptálás | 1810. szeptember 17. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikó zászlaja témájú médiaállományokat. |
Mexikó zászlaja Mexikó egyik nemzeti jelképe. A zászló ünnepnapja (spanyolul Día de la Bandera) február 24-e.
Az első mexikói zászlót José Magdaleno Ocampo szabómester készítette a Guerrero állambeli Iguala (későbbi nevén: Iguala de la Independencia) városában. Ezt a zászlót 1821. február 24-én, az Iguala-terv megjelenésének napján használták először. A városban ma emlékmű hirdeti, hogy ez a város a zászló szülőhelye, azon a helyen pedig, ahol először kibontották a zászlót, egy kis múzeum is felépült: a Museo a la Bandera.
A zöld-fehér-vörös zászlón a nemzeti embléma, egy ősi azték vallási szimbólum modern interpretációja jelent meg.
Az azték legenda szerint karmai között kígyót tartó, sziklából növő kaktuszon álló sas jelent meg a Tenochtitlán-tó közepén – azon a helyen, ahol az aztékok 1325-ben fővárosuk felépítését megkezdték. Az embléma többször is módosult (utoljára 1968-ban).
A színek eredetileg a függetlenséget (zöld), a vallás tisztaságát (fehér), valamint az őslakosok és a spanyolok közötti egységre való törekvés (vörös) szimbolizálták. Ma a reményt (zöld), a tisztaságot (fehér) és a vallást (vörös) jelképezik.