Mezőgazdaság

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mezőgazdaság hatását különböző kontextusokban és helyzetekben. A Mezőgazdaság a társadalomra gyakorolt ​​hatásától kezdve a szakmai téren való jelentőségéig nagy érdeklődés és vita tárgyának bizonyult. Ezeken az oldalakon elemezzük annak eredetét, fejlődését és lehetséges jövőbeli következményeit azzal a céllal, hogy teljes és frissített képet adjunk a Mezőgazdaság-ről. Adatok, beszámolók és szakértői vélemények gyűjtésével reméljük, hogy rávilágítunk erre a témára, és gazdagító perspektívát kínálunk olvasóink számára.

Szénagyűjtés Csíkszentdomokoson
Édesburgonya ültetvény
Paradicsom
Mezőgazdasági táj cséplésről, gabonaraktár, sarlóval való betakarítás, ásás, favágás és szántás ábrázolása egy thébai sírból, XVIII. dinasztia

A mezőgazdaság (latinul: agricultura) a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést. A mezőgazdasági termelés folyhat önellátó, tőkés illetve kollektív keretek között. A mezőgazdasági termékeket önellátásra és eladásra lehet termelni. Elméleti részével a mezőgazdaság-tudomány foglalkozik.

A Föld mezőgazdasága

Befolyásoló tényezők

Az utóbbi évtizedekben a Föld lakossága, és ezzel egyidejűleg az igényeik is robbanásszerű növekedésnek indultak. A mezőgazdaságnak lépést kell tartania ezzel a növekedéssel, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer- és nyersanyag-előállítást. A termelékenységet a természeti adottságok és a társadalmi berendezkedés egyaránt befolyásolja.

A búza a legnagyobb területen termesztett gabonanövény, amely mérsékelt éghajlatot igényel

Természeti feltételek:

  • az éghajlat
  • a domborzat
  • a talajviszonyok
  • a vízrajzi viszonyok: a mezőgazdaság valamennyi ágazata sok szállal kapcsolódik a vízhez. A víz jelenléte, illetve hiánya alapvetően meghatározza az adott térség hasznosítási lehetőségeit. Tartós vízhiány esetén az állatok fejlődése lelassul, súlygyarapodásuk csökken, illetve az aszály a növények teljes pusztulásához is vezethet. Ezért ezekben az esetekben szükség van a mesterséges úton történő vízpótlásra. A víz túlzott bősége is kedvezőtlen lehet a mezőgazdaság számára, pl. talajerózió, árvizek.
  • természetes növényzet

Társadalmi tényezők:

  • termelőerők fejlettségi szintje
  • munkaerő szakképzettsége
  • beruházási lehetőségek
  • a termelési térség és a fogyasztópiac egymáshoz viszonyított helyzete
  • táplálkozási szokások
  • gépesítés

Termelési típusok, ágazatok

Tulajdonviszony szerint a földterületek lehetnek:

  • magántulajdonban
    • A magántulajdonban lévő föld művelése
      • családi
      • feudális
      • tőkés termelés keretein belül folyhat.
  • közös tulajdonban
    • A közös föld lehet
      • ősi földközösségi
      • szövetkezeti
      • állami tulajdonban

A termelés módja és a tulajdonviszony alapján átmeneti típusú gazdálkodás is kialakul, melyben a bérleti rendszer a jellemző.

A mezőgazdaság két alapvető ágazata a növénytermesztés és az állattenyésztés.

Növénytermesztés

Bangladesi rizsmunkások

Lásd még: Haszonnövények listája

Ipari növények

Olajtartalmú növények - olajbogyó, diófélék, ricinus, repce, napraforgó

Textilipari növények - gyapot, kókusz, juta, len, manila- kender, ramié

Élvezeti növények - kakaó, kávé, dohány, tea, kokacserje, kender, mák

Takarmánynövények - búza, kukorica, árpa, zab

Gyepgazdálkodás

Egyéb területek (mezőgazdaság)

Érdekvédelem

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

Állattenyésztés

Húsmerinó juhok

Minimum művelésű mezőgazdálkodás

Az úgynevezett minimum művelésű mezőgazdálkodás alapvetően abban különbözik a hagyományostól, hogy a mezőgazdasági munkálatok során a lehető legkevesebbet forgatják a talajt. Egy, az Európai Unió környezetvédelmi forrása (LIFE Environment) által támogatott program keretei között Szentgyörgyvár és Dióskál határában is működik egy talajvédő művelésű agrárgazdálkodás. A kíméletes módszerrel művelt területeken nincs jelentős terméskiesés, sokkal több madár figyelhető meg, mint a hagyományos művelésű parcellákon, és sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta. A permakultúra is a talaj mind kevesebb bolygatását célozza.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Szántás nélkül is lehet aratni? National Geographic Magyarország, 2006. május 19.
  2. Szántás nélkül is lehet aratni ? Szentgyörgyvári kísérlet Archiválva 2006. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Greenfo.hu, 2006. május 26. Sajtófotók.
  3. Szántás nélkül is lehet aratni? Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Greenfo.hu, 2006. május 26.

További információk

Commons:Category:Agriculture
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőgazdaság témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a mezőgazdaság címszót a Wikiszótárban!

Agrárinformatikai információk

Növénytermesztés

növénytermesztés cikkek

Oktatás

Állattenyésztés

Állatvédelem