Miltiadész pápa
Ebben a cikkben elmélyülünk a Miltiadész pápa-ben, és megtudunk mindent, amit tudni kell róla. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig, alkalmazásain és előnyein keresztül minden lényeges szempontot megvizsgálunk, hogy teljes képet nyújthassunk a Miltiadész pápa-ről. A következő néhány sorban a tudás utazására indul, amely lehetővé teszi, hogy jobban megértse ezt az érdekes témát. Nem számít, hogy szakértője vagy-e a területnek, vagy csak most kezd érdeklődni iránta, ebben a cikkben mindenki talál valamit. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön a Miltiadész pápa lenyűgöző világában, és fedezze fel az összes csodát, amit kínál.
| Miltiadész pápa | |||||
| a katolikus egyház vezetője | |||||
 | |||||
| Született | nem ismert Afrika | ||||
| Megválasztása | 311. július 2. | ||||
| Pontifikátusának vége | 314. január 10. | ||||
| Elhunyt | 314. január 10. Róma | ||||
| Tisztelete | |||||
| Tisztelik | katolikus egyház, ortodox egyházak | ||||
| Ünnepnapja | december 10. | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miltiadész pápa témájú médiaállományokat. | |||||
Szent Miltiadész (latinul: Miltiades) vagy más néven Melkiadész (latinul: Melchiades), (? – 314. január 10.) volt a 32. egyházfő. Uralkodását egy kisebb interregnum előzte meg, hiszen elődjét Euszebioszt is száműzték a pápai trónról, és a zavargások elüléséhez időre volt szükség. 311. július 2-án választották pápává, és haláláig töltötte be tisztségét. Pontifikátusa alatt helyreállt a keresztény egyház stabilitása, és begyógyultak az üldöztetések okozta sebek.
Élete
Ugyan származásáról keveset tudunk, az valószínűsíthető, hogy a birodalom afrikai provinciáiból származott. A császári hatalom és a keresztény egyház kibékülésének időszaka volt Miltiadész pontifikátusának évei. 313 júniusában I. Constantinus (Nagy Konstantin) császár és társcsászára, Licinius császár kiadta a mediolanumi ediktumot. A Mediolanumban (Milánó akkori neve) kiadott ediktum rendeletileg véget vetett a keresztényüldözéseknek, és teljes vallásszabadságot hirdetett a birodalom egész területén. A császárok megadták Miltiadésznak azt a jogot is, hogy Róma prefektusától visszakövetelje az üldöztetések alatt elkobzott egyházi birtokokat. Ezt a nagy jelentőségű lépést I. Constantinus azzal is megpecsételte, hogy megajándékozta a pápát a Lateráni bazilikával, amely évszázadokon keresztül a pápa székhelye lett, és így a keresztény egyház egyik legfőbb irányítói központjává vált.
A vallásszabadság és a császári hatalommal való megegyezés talpra állította a római katolikus egyházat és a pápai hatalmat. A hitehagyókat visszafogadta az anyaegyház, és az építkezések, helyreállítások ismét felvirágoztatták a kereszténységet. 313-ban tartották meg az első lateráni zsinatot, amelyen Miltiadész a Donatus által vezetett donatista tanokat eretneknek bélyegezte.
Művei
- Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)
Források
- Gergely Jenő: A pápaság története Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1982
- Enciclopedia Italiana
- Catholic Encyclopedia
Lásd még
| Előző pápa: Euszebiosz |
|
Következő pápa: I. Szilveszter |
