A mai világban a Milánói érseki palota olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és széles körű vitát váltott ki számos területen. Hatása érezhető volt a társadalomban, a gazdaságban, a politikában és az emberek egymáshoz való viszonyában. A Milánói érseki palota megjelenése óta egyre nagyobb érdeklődést váltott ki, és vegyes véleményeket váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Milánói érseki palota különböző aspektusait, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Milánói érseki palota hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakítja a társadalom jelenét és jövőjét.
Milánói érseki palota | |
Település | Milánó |
Építési stílus | Neoclassical architecture in Milan |
Építész(ek) | Pellegrino Tibaldi |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 27′ 48″, k. h. 9° 11′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 48″, k. h. 9° 11′ 35″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Milánói érseki palota témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az érseki palota (Palazzo Arcivescovile) Milánó érsekének és püspökének hivatalos rezidenciája. A királyi palota valamint a dóm szomszédságában áll a Piazza Fontana sarkán.
A palota 1170-ben épült. Arcimboldi püspök 1493 és 1497 között kibővítette, majd Borromeo Szent Károly Pellegrino Tibaldi tervei alapján folytatta bővítését. A hatalmas kapuzat is Tibaldi alkotása. 1784-1801 között Piermarini alakította át jelentősen homlokzatát. A palota egyik fő látnivalója a 18. századi kápolna, valamint a kanonokudvar, melyet idomtéglákból épített árkádsor fog közre. Az udvaron Luigi Strazza két szobra áll: Mózes és Áron.