Miseruha
A mai világban a Miseruha olyan témává vált, amely az emberek és az ágazatok széles körében nagyon fontos és érdekes. A technológia fejlődésével és a társadalmi változásokkal a Miseruha központi szerepet kapott életünkben, és mindenre hatással van a kommunikációtól kezdve a modern világ kihívásaival szembeni megoldásig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Miseruha jelentőségét és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását, elemezve relevanciáját a személyes, szakmai és társadalmi szférában. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Miseruha hogyan fejlődött az idők során, és milyen kilátások várnak rád.
A miseruha vagy kazula a nyugati egyházak körében elsősorban a római katolikus papok szertartási öltözékének külső darabja. Egyes anglikán és metodista, valamint evangélikus kongregációk körében is használatos azonos szerepben. A bizánci rítusokat követő keleti egyházak phelonionnak nevezik a megfelelő ruhadarabot.
A miseruha felöltése és a miseruházat további darabjai
- A reverendára, ha az alba nem takar, vállkendőt kell felvenni, s erre az albát (ez egy hosszú, fehér, cipőig érő zárt köntös).
- Az albára stólát =lat. fehér kell felvenni (sálszerű ruhadarab, melynek a nyakán és a két végén van felhímezve egy kereszt). Vannak olyan stólák is, amik szélesebbek, mint a miseruhastóla és esetenként díszesebbek is.
- Az albára felvett stólára fölveszi a pap a miseruhát, melynek a színei alkalmanként változnak. Szétterítve ovális alakú, a közepén van a fejrész-kivágat és hátul hosszabb, mint elöl. Van olyan típus is (régebbi), mely hegedűtok alakú, ezek szép díszes anyagból készült ruhák. A XX. század közepéig főleg hegedűtok alakú miseruhát használtak, ezután terjedt el a kevésbé díszes, ovális alakú miseruha használata, amely viszont még középkori találmány.
Van egy harmadik fajta miseruha, ami ovális alakú, azonban nem csuklóig (mint a mai), hanem könyökig ér, ez az ún. borromei kazula (miseruha) amit Borromeo Szent Károly terjesztett el.
A miseruha mellett vannak még egyéb ruhadarabok, például a karing, mely olyan, mint az alba, csak nagyjából térdig ér. A papnak ez alá a reverendát kell = lat. tiszteletre méltó felvennie, erre vagy stólát vagy stólát és palástot vesznek fel (a palástokat körmenetekre, szentelésekre, temetésre, esküvőre veszik fel, s a színe liturgikus színű, úgy mint a miseruhának).
A diakónus (szerpap) a stólát csak keresztbe, balról jobbra veheti fel, a miseruhát nem, csak T alakú dalmatikát. A keresztben felvett stólára palástot vesz.
A liturgikus ruhadarabok színei
A liturgikus ruhadarabok színei a történelem során számos változáson mentek keresztül, az egyes kongregációk gyakorlata is eltér egymástól.
Liturgikus színek a mai római katolikus gyakorlatban
- Piros: vértanúk ünnepein, virágvasárnap, nagypénteken és pünkösd ünnepén
- Fehér: minden ünnepnapon, mikor más szín nincs előírva
- Zöld: az ún. évközi időben, mely vízkereszttől hamvazószerdáig, és pünkösdhétfőtől advent első vasárnapja előtti hétig, Krisztus király ünnepéig tart
- Lila: adventben, nagyböjtben, gyászmiséken
- Rózsaszín: advent 3. és a nagyböjt 4. vasárnapján
- Arany: a nagyobb fontos ünnepeken, pl. karácsonykor
- Ezüst: a nagy ünnepeken
- Fekete: gyászmiséken, temetésen (ha nem palástban van a pap) és halottak napján
- Kék: Mária-ünnepeken
Fojnicai kazula
Fojnicai kazulának is nevezik azt az 1874-ben felfedezett Mátyás korabeli selyemből szőtt és arannyal hímzett miseruhát, amely a fojnicai ferences rendi kolostorban került elő. A miseruhát Firenzében Mátyás király trónkárpitjából készítették. A trónkárpit eredetileg két és fél méter hosszú, másfél méter széles volt. A kazulát díszítő kompozíció közepén tölgylevelekből és gyümölcsökből font koszorú övezi a királyi címert. A négy részre osztott címerpajzs a magyar árpádsávokat és a kettős keresztet, Dalmácia és Csehország címerét ábrázolja. Szívpajzsa pedig a Hunyadi-család hollós családi címere. Az Antonio Pollajuolo tervei alapján Firenzében szőtt trónkárpitból készült, zöld bársonybrokát ruhadarabot I. Ferenc József magyar király elküldte Budára koronázási miseruhaként. A hagyomány szerint a miseruhát Mátyás király ajándékozta a győri székesegyháznak. A Casula violacea Mathiae Regis Corvini mai formája barokk átalakítás.
Érdekesség
A hegedű alakú régebbi miseruha (casula tkp. latin casa = ház), mell- és nem a kép szerinti hátoldalán hasonlít a hangszerre, célja az, hogy a karok szabadabban mozoghassanak.
Jegyzetek
- ↑ felonion (a gör. phailonesz, 'köpeny' szóból)
- ↑ A liturgikus ruhák története (Megjelent a Szent Margit Lap 129. számában), katolikus-honlap.hu
- ↑ Kiállításfotó - az ún. fojnicai kazula az Iparművészeti Múzeum 1930. évi egyházművészeti kiállításán, gyujtemeny.imm.hu
- ↑ Praeconia Liturgikus szakfolyóirat, tar.liturgia.hu
- ↑ Dallos Zsuzsa: Szakrális műkincsek Archiválva 2019. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, zaol.hu
- ↑ Miseruhák és szakrális tárgyak a Nemzeti Múzeumban, mult-kor.hu
- ↑ Magyar Művészet - 6.évf. (1930.) 6. sz., epa.oszk.hu
- ↑ Eucharisztia és Úrvacsora a 16–18. századi Magyarországon , btk.ppke.hu
- ↑ Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon 430. oldal, library.hungaricana.hu
Források
- Miseruha a Magyar Katolikus Lexikon oldalán
- Kazula a Magyar Katolikus Lexikon oldalán
- Liturgikus színek a katolikus egyházban, inarcsimariatemplom.hu
További információk
- Iparművészeti Múzeum Miseruhák[halott link], imm.hu
- Főszékesegyházi Kincstár Újra látható Pázmány Péter miseruhája az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban, museum.hu
- Mátyás király miseruhája a Csongrád Megyei Értéktárban, nmi.hu
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |