Mocsár
Ma a Mocsár olyan téma, amely sokrétű és folyamatosan bővülő közönség figyelmét felkeltette. Megjelenése óta vitákat, vitákat és reflexiókat generált különböző területeken, mint például a politika, a tudomány, a technológia, a kultúra és általában a társadalom. Az idő múlásával a Mocsár a különböző generációk számára nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált, mivel sikerült átlépnie az akadályokat és a határokat, és sok ember mindennapi életének alapvető részévé vált. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Mocsár hatását, és elemezzük a kortárs élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
- A szlovákiai városrészt lásd: Mocsár (Szlovákia).
A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.
Sík vidéken, a felszín teknőszerű mélyedéseiben keletkezik, amelyekben a csapadékvíz meggyűlik, és sem lefolyni, sem a vízzáró talajba beszivárogni nem tud. Az alföldek és a széles folyóvölgyek, különösen a kis esésű torkolati szakaszok jellegzetes állóvize.
Tó és mocsár
Néhol éles határt vonni a tó és a mocsár közt alig lehet, a tavak szélein gyakoriak a mocsarak, amelyeknek a kiterjedése a tó vízállásával változik. Hasonlóképpen a szabályozatlan folyók vize is mocsarakat hozhat létre. Leginkább a folyók deltavidékét lepi el a víz, mely sós, ha a tenger dagálya visszaduzzasztja, és édes, ha csak a folyó árvizéből táplálkozik. Az Alföldön a folyók szabályozása előtt igen nagy területeket borítottak el a mocsarak, melyeket mezőgazdasági célokból, az ökológiai szempontok mellőzésével jórészt lecsapoltak.
A sekély mocsarat gyakran teljesen belepi a növényzet.
Láp és mocsár
Ugyancsak folyamatos a mocsár és a láp átmenete, amit jelez, hogy a népnyelvben mindkettőt berek, turjány, hany és örjeg néven is említik. A „mocsár” szó a köznyelvben általában jelent mindenféle kiterjedt, állandó nyílt víztükör nélküli vizenyős területet (így a lápokat is).
Tudományos jelentése ennél szűkebb: a geobotanikában a láp olyan vizes élőhely, ahol tőzeg képződik és rakódik le. A mocsárban nem képződik tőzeg — vagy ha igen, az rendszeresen el is bomlik. Ez a jelentés az angol „marsh”, illetve a német „Sumpf” fogalmának felel meg. A köznyelv gyakran mocsárnak nevez mindenféle olyan vizenyős területet, (így a lápokat is), amelyben nincs kiterjedt, összefüggő, állandó nyílt víztükör. Ez az értelmezés nagyjából megfelel az angol „swamp” jelentésének.
Jegyzetek
- ↑ Magyar Nagylexikon 13. kötet 201. old.
- ↑ Lájer Konrád: Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. Tilia 6: 84–238.
Források
- Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 201. o. ISBN 963-9257-09-5
- Borhidi Attila, 2003: Magyarország növénytársulásai
- Bokor József (szerk.). Mocsár, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
- WikiSzótár
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942. , XVIII. kötet 4557. oldal
További információ
Kapcsolódó cikkek
Források
- Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. 610 old. ISBN 963-05-7983-9
|
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
