Modernizmus
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Modernizmus-et, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Modernizmus eredetétől napjaink relevanciájáig különböző területeken tanulmányozás és elemzés tárgya volt. Ezzel a cikkel igyekszünk megvilágítani ezt a témát, különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel foglalkozunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét és hatását a különböző kontextusokban. Ehhez szakértők elképzeléseire, tanulmányaira és releváns adatokra fogunk támaszkodni, amelyek segítenek elmélyülni a Modernizmus csínján-bínján, és elgondolkodni a jelenkori társadalomban betöltött relevanciáján.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A modernizmus azon 19. század végi és 20. századi újító művészeti és filozófiai irányzatok összefoglaló gyűjtőneve, amelyek a nyugati társadalom széles körű és messzemenő átalakulására adott válaszként születtek. A modernizmus felöleli azok munkásságát és alkotásait, akik úgy vélték, hogy a művészet, az építészet, az irodalom, a vallási hit, a filozófia, a társadalmi szervezet hagyományos formái felett eljárt az idő, a megváltozott világban már képtelenek betölteni hivatásukat, így megújhodásra szorulnak.
Művészettörténet
A művészettörténetben a modernizmushoz szokás sorolni:
- absztrakt művészet
- absztrakt expresszionizmus
- avantgárd
- dadaizmus
- expresszionizmus
- fauvizmus
- futurizmus
- kubizmus
- posztimpresszionizmus
- primitivizmus
- szecesszió
- szimbolizmus
- szürrealizmus
Alkalmazott művészetek
A modern törekvések megjelentek az építészetben, iparművészetben, a bútor-, ruha-, ékszer-, könyv- és plakáttervezés területén is. A korszak ismert és elismert magyar grafikusai voltak például Bortnyik Sándor, Berényi Róbert, Kassák Lajos.
Építészet
Az építészetben a modernizmus születését Otto Wagner Moderne Architektur című munkájának 1896-os megjelenéséhez szokás kapcsolni.
Az 1920-1930-as évek európai funkcionalizmusa, a konstruktivizmus és a szovjet racionalizmus, a németországi Bauhaus, az építészeti art déco stílus, a brutalizmus, a japán metabolizmus és az organikus építészet mind az építészeti modernizmus egy-egy ágát képezik.
Az építészeti modernizmus néhány fontosabb nemzetközi képviselője: Otto Wagner, Frank Lloyd Wright, Walter Gropius, Richard Neutra, Ludwig Mies van der Rohe, Le Corbusier, Alvar Aalto, Oscar Niemeyer, Tange Kenzó. Magyarországon mások mellett Árkay Bertalan, Borbiró Virgil, Kővári György, Molnár Farkas képviselték a modernizmust.
Irodalom
Sokan Knut Hamsun norvég írót nevezik „a modern irodalom atyjának”, amely szerint az Éhség című regénye lenne az első modern regény.
A modernizmus kiemelkedőbb írói, költői:
- Anna A. Ahmatova (1889—1966)
- Gabriele D’Annunzio (1863—1938)
- Guillaume Apollinaire (1880–1918)
- Andrej Belij (1880-1934)
- Gottfried Benn (1886-1956)
- André Breton (1896-1966)
- Joseph Conrad (1857–1924)
- Alfred Döblin (1878-1957)
- Thomas Stearns Eliot (1888-1965)
- William Faulkner (1897-1962)
- Francis Scott Fitzgerald (1896-1940)
- E. M. Forster (1879-1971)
- Ernest Hemingway (1899-1961)
- André Gide (1869-1951)
- Hugo von Hofmannsthal (1874-1929)
- Aldous Huxley (1894-1963)
- Max Jacob (1876-1944)
- James Joyce (1882-1941)
- Franz Kafka (1883-1924)
- Georg Kaiser (1878-1945)
- David Herbert Lawrence (1885-1930)
- Thomas Mann (1875-1955)
- Eugene O'Neill (1888-1953)
- Fernando Pessoa (1888-1935)
- Ezra Pound (1885-1972)
- Marcel Proust (1871-1922)
- Erich Maria Remarque (1898-1970)
- Rainer Maria Rilke (1875-1926)
- Gertrude Stein (1874-1946)
- Wallace Stevens (1875–1955)
- Italo Svevo (1861-1928)
- Ernst Toller (1893-1939)
- Georg Trakl (1887-1914)
- Paul Valéry (1871-1945)
- Robert Walser (1878-1956)
- William Carlos Williams (1883-1963)
- Frank Wedekind (1864-1918)
- Virginia Woolf (1882-1941)
- William Butler Yeats (1865-1939)
Vallás
A liberalizmus és a tudomány hatására a keresztény tanítást sokan a modern tudás figyelembevételével értelmezték.
A katolikus modernizmus a hagyományos tanítás újraértelmezésére törekedett, az egyházi tanítást a modern kultúrával igyekezett összeegyeztetni, az egyházat pedig megreformálni.
Jegyzetek
- ↑ Isaac Bashevis Singer (1967). Introduction to Hunger
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Модернизм című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.