Tu banner alternativo

Mohamed perzsa ilhán

Ebben a cikkben a Mohamed perzsa ilhán lenyűgöző világába fogunk beleásni. Felfedezzük a Mohamed perzsa ilhán minden oldalát, eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Elemezzük ennek relevanciáját különböző kontextusokban, a populáris kultúrától az akadémiáig, és feltárjuk a terület szakértőinek véleményét és szempontjait. Ezen kívül megvizsgáljuk azokat a kihívásokat, amelyekkel a Mohamed perzsa ilhán jelenleg szembesül, valamint a lehetséges megoldásokat és az eddig elért előrelépéseket. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és felfedező úton a Mohamed perzsa ilhán-ről, egy olyan témáról, amely meglepetést, tájékoztatást és elménket gazdagítja.

Tu banner alternativo
Mohamed perzsa ilhán

UralkodóházDzsingiszid
Született14. század
Elhunyt1339
ÉdesapjaYul-Qutluq
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohamed perzsa ilhán témájú médiaállományokat.

Mohamed (?, 14. század –‎ ?, 1339) az Ilhánida Birodalom (névleges) uralkodója 1336–1338-ban.

Élete

Eredeti neve Pir Huszein volt, Möngke Temür dédunokája, aki Hülegü ilhán fia volt. Származását a források eltérően adják meg – az egyik forrás szerint Júl Qutlugh b. El-Temür b. Anbarchi b. Mengü Temür fia volt, míg Mirkhvand szerint Qutlugh b. Amir Temür b. Anbarchi b. Mengü Temür fia volt. Még gyermek volt, amikor Haszan Buzurg Dzsáláírida a trónra emelte, és a Muhammad kán uralkodói nevet adta neki. Ezt az ő távoli unokatestvére, Múszá perzsa ilhán ellenében tette.

A Qara Darra-i csatában (1336. július 24-én) Haszan Buzurg és Mohamed legyőzte ’Ali Pádsháh és bábja, Ilhán Múszá seregeit. Ezután Haszan Buzurg saját jelöltjét Tabrízban ültette trónra. Dzsálál ad-Dín Zakaríjját (vagy más forrás szerint Samsz ad-Dín) és Maszúdsháhot, a néhai Mahmúdsháh Inju fiát nevezték ki vezírekké, míg Haszan támogatói megtarthatták pozícióikat. A Csupanid Szorgan és anyja, Szati Beg megkapták Karabahot, Hadzsi Taghaj megerősítést nyert Dijárbakirban, Hadzsi Tughanak pedig Bagdadot szerezte meg. Múszá gyilkosát, Emír Qara Haszant az oirát törzsek fölé rendelték. Azonban Qara Haszan és Hadzsi Tughanak nem tudták őket leigázni, vereséget szenvedtek, utóbbit meg is ölték.

A megmaradt oirátiak Khorászán kormányzója, Sejk Ali (Emír Ali Quschi fia) köré gyűltek, és Togha Temürt támogatták az Ilhán trónjára. Segítséget kaptak Ögrünchtől és Mahmúd Eszen Qutlughtól is, és egy időre még Szoltanijét is elfoglalták. Végül azonban vereséget szenvedtek a dzsáláírida seregtől: Ali Pádsháh testvérét, Muhammed Béget és feleségét, Qutlugh Malik Khatunt (Gaykhatu lányát) kurd törzsek ölték meg, míg Sejk Alit, az oiráti vezért Arghunshah (Emír Nawruz fia) kivégeztette, aki Togha Temürt saját bábjaként akarta felhasználni. Ögrünch és Mahmúd Eszen Qutlugh szintén elestek.

A következő években Haszan Buzurg és Muhammad kán megszilárdították hatalmukat Nyugat-Perzsiában, ám a Csupanid Haszan Kucsek fellépése megzavarta terveiket. Haszan Kucsek azt állította, hogy apja helyettese egy török rabszolga valójában az ő apja, Timurtás, aki Egyiptomból tért vissza. Ez a hír megosztotta a Csupanidokat, akik elszakadtak a Dzsáláíridektől, és Haszan Kucsekhez csatlakoztak. A két fél ezután Ala Tagh térségében (Van közelében) ütközött meg 1338. július 16-án, ahol Haszan Buzurg és Muhammad kán vereséget szenvedett.

Haszan Buzurg elmenekült, Mohamedet pedig elfogták a Csupanidok és kivégezték. Utóda Dzsahán Temür perzsa ilhán lett.

Az Ilhánok családfája

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Muhammad Khan (Ilkhan) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Nagendra Kr Singh; Abdul Mabud Khan (2001). Encyclopaedia of the world Muslims: tribes, castes and communities. Global Vision. p. 616. ISBN 9788187746089.
  • Morby, John (18 September 2014). "Persia, Il-Khans of". Dynasties of the World. Oxford University Press. ISBN 978-0-19-178007-3.
  • Abū Bakr al-Qutbī al-Ahrǐ (1954). Ta'rikh-i Shaikh Uwais (History of Shaikh Uwais); an important source for the history of Adharbaijan in the fourteenth century. 'S-Gravenhage: Mouton & Co. p. 62. OCLC 83888707.
  • C. Edmund Bosworth (2007). Historic Cities of the Islamic World. BRILL. p. 490. ISBN 978-9047423836.
  • Wing, Patrick (2016), "Crisis and Transition (1335–56)", The Jalayirids, Dynastic State Formation in the Mongol Middle East, Edinburgh University Press, pp. 74–100, ISBN 978-1-4744-0225-5, JSTOR 10.3366/j.ctt1bgzbrm.10
  • "Chobanids". Encyclopaedia Iranica. Retrieved 2017-11-30.

Kapcsolódó szócikkek