Ebben a cikkben a Mona Lisa (festmény) témáját különböző nézőpontokból és megközelítésekből tárjuk fel, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. A szövegben mind eredetét, mind mai relevanciáját, valamint lehetséges vonzatait és következményeit elemezzük. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Mona Lisa (festmény) körül végzett különböző tanulmányokat és kutatásokat, hogy akadémiai és tudományosan megalapozott jövőképet kínáljunk. Végső soron ez a cikk arra törekszik, hogy az olvasó mély és részletes betekintést nyújtson a Mona Lisa (festmény)-be, hogy szilárd és teljes ismereteket szerezhessen a témában.
Mona Lisa (La Gioconda) | |
Művész | Leonardo da Vinci (1503–1519) |
Típus | olajfestmény |
Műfaj | arckép |
Magasság | 77 cm |
Szélesség | 53 cm |
Múzeum | Louvre |
Gyűjtemény | a Louvre festmény részlege |
Település | Párizs, Franciaország |
Katalógusszám |
|
Anyag |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Mona Lisa témájú médiaállományokat. |
A Mona Lisa (olaszul La Gioconda, franciául La Joconde) Leonardo da Vinci 1503–1519 között készült leghíresebb festménye, amely a párizsi Louvre-ban van kiállítva.
A kép 77 x 53 cm nagyságú, 13 mm-es nyárfatáblára olajjal festett mosolygó női portré, amely rejtélyes, megfontolt választékossággal teli, bölcsességet sugárzó, érdekes tájban elhelyezve. Sokak szerint talán az egész festészet történetének legismertebb alkotása. Ez köszönhető annak, hogy a kép „női” arca gyakorlatilag már a közösségi emlékezet részének tekinthető, ismert az egész világon, másolják, fényképezik, karikatúrákat készítenek róla és ezerszámra sokszorosítják.
A képet 1911-ben ellopták, de 1913-ban visszakerült a Louvre-ba.
Leonardo soha nem nevezte el a festményt (a reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni). A Mona Lisa címet Giorgio Vasari festő, sok kortárs itáliai képzőművész életrajzírója adta 31 évvel a művész halála után. Lisa Gherardini egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo ötgyermekes, erényes felesége volt. A „Mona” egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony, asszonyom) szónak.
A Gioconda a gondtalant jelentő Giocondo név nőnemű alakja. Mona Lisa sokak által rejtélyesnek tartott mosolya miatt a cím (a. m. gondtalan nő) e kettős jelentéssel játszik.
A Mona Lisát Vincenzo Peruggia lopta el 1911. augusztus 21-én a Louvre-ból. Az esetet a 20. század legnagyobb műkincslopásaként tartják számon. A kép 1913. december 12-én Firenzében került elő, miután Peruggia tárgyalásokat kezdett eladásáról a firenzei Uffizi képtár igazgatójával, Alfredo Gerivel, aki azonban feljelentette. A festményt az olasz állam visszaszolgáltatta a párizsi múzeumnak.
A rejtélynek persze más megoldásai is lehetségesek. Pl. 2008 januárjában azt állították, hogy a képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható. A kutatók a Heidelbergi Egyetem gyűjteményében találtak rá a bizonyítékra. A feljegyzést 1503 októberében a művész egyik ismerőse, Agostino Vespucci készítette egy a Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára. A feljegyzés arról tanúskodik, hogy a művész egyszerre három képén dolgozott, közülük az egyik Lisa del Giocondo portréja, ami nem kizárt, hogy a Mona Lisa egy másik kép, amit Leonardo magának festett, és amíg élt, senkinek sem adta át.
Silvano Vietri régész és munkatársai három, nagyjából egykorú nő földi maradványaira bukkantak abban a kolostorban, ahová Lisa a férje halála után beköltözött. 2013-ban DNS-mintát vettek Lisa fiától. Ha a minta a három nő közül valamelyik rokona a fiúnak, tudni fogjuk, hogy ki volt az igazi Mona Lisa.