Mosontétény
A mai világban a Mosontétény olyan téma, amely nagy aktualitást és érdeklődést váltott ki a társadalomban. Akár a mindennapi életre gyakorolt hatásáról, akár történelmi jelentőségéről, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról van szó, a Mosontétény világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Mosontétény-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a mai fejlődéséig. Multidiszciplináris megközelítéssel különböző nézőpontokat és összefüggéseket elemezünk, amelyekben a Mosontétény jelentős nyomot hagyott. Akár igyekszünk megérteni a modern társadalomra gyakorolt hatását, akár megfejteni történelmi gyökereit, a Mosontétény izgalmas és folyamatosan fejlődő témaként jelenik meg, amely soha nem szűnik meg meglepni minket.
| Mosontétény (Tadten) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | község | ||
| Járás | Nezsideri járás | ||
| Alapítás éve | 1357 | ||
| Polgármester | Johann Maar (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7162 | ||
| Körzethívószám | 02176 | ||
| Forgalmi rendszám | ND | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1186 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 122 m | ||
| Terület | 36,1 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Elhelyezkedése | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 45′ 54″, k. h. 16° 59′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 54″, k. h. 16° 59′ 12″ | |||
| Mosontétény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mosontétény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mosontétény (németül Tadten) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
Fekvése
Mosonmagyaróvártól 18 km-re délnyugatra, a magyar határ közelében a Fertőzugban fekszik.
Nevének eredete
Neve az ősi magyar Tétény személynévből származik, ez pedig a török „tegit” (herceg) főnévből került a magyarba.
Története
A mai község helyén már a római korban is település állt. Ezt az 1928-ban végzett régészeti feltárások igazolták, amikor a mosonszentandrási úttól nyugatra a Salzlacke mocsarában a 2. századból származó gazdag mellékletekkel ellátott kőszarkofág került elő. A sírmellékletek, köztük aranyékszerek, érmék, vas és bronztárgyak és egy agyagmécses a kismartoni tartományi múzeumba kerültek. 1936-ban egy a 11. századból származó besenyő temetőt is feltártak. Mosontétény a 12. században is lakott volt, ezt bizonyítja az a mintegy kétezer ezüstpénz, mely 1130 körül került itt a földbe.
A település első írásos említése egy birtokvita kapcsán kelt okiratból, 1357-ből származik "Tetun" alakban. 1451-ben egy Budán kelt oklevél "Theten" néven említi a falut, melyben a Bösinger, a monyorókeréki Ellerbach és a Zeech grófi családoknak voltak birtokaik. Temploma 1500-ban már állt, eredetileg Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték. A középkor végén a vasvári székeskáptalan rendelkezett itt nagyobb birtokkal és a falu temploma is már a vasvári egyház védőszentje Szent Márton tiszteletére volt szentelve. 1529-ben és 1683-ban a török, 1605-ben Bocskai, 1620-ban Bethlen Gábor serege, 1704 és 1709 között a kurucok fosztották ki. A 16. században lakói evangélikusok lettek. A 17. században a falunak több birtokosa is volt, majd a század végén az Eszterházy család vásárolta meg. Az új birtokos nyomására lakói újra felvették a római katolikus vallást, katolikus plébániáját 1712-ben alapították újra és anyakönyveit is innét vezetik.
Vályi András szerint " TÉTÉNY. Taden. Magyar, és német falu Mosony Várm. földes Urai Hg. és Gr. Eszterházy Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik délre Magyar Óvártól 3 3/4, Nizsidertől pedig 5 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, fekete homokos földgye többnyire búzát, és rozsot terem, mezeje, réttye a’ Hanságban helyheztetik; vannak tavai, mellyekben néha jó halászattya esik, ’s nádat, és kákát termesztenek; szék só is szedetik határjában; piatza M. Óváron, és Nizsideren."
Fényes Elek szerint " Tetény, Thaden, német-magy. falu, Moson vgyében, a Hanság mellett, 732 kath., 81 ágostai lak., kath. paroch. szentegyházzal. Ennek is nevezetes élelmiforrása a nádvágás, széna-szállitás halászat és vizivadászat. 38 3/ egész telke után van 57 telkesgazdája, 84 hold második, 869 hold harmadik, 344 4/ h. negyedik osztálybeli szántóföldje, 154 embervágó rétje. F. u. h. Eszterházy."
Mosontéténynek 1910-ben 1213, többségben német (994 fő) lakosa volt, jelentős magyar (216 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Magyaróvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A második világháborút követően ismét fellendült a fejlődés. Felépült a községi hivatal, a népiskola, a tűzoltó szerház, elkészült a csatornahálózat és terjeszkedett a lakóterület is.
Nevezetességei
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1804-ben épült. 1954-ben a mai formájában bővítették.
- Evangélikus temploma 1914-ben épült.
Híres szülöttei
- Sattler János (1894–1944) Mosonmagyaróvár első polgármestere
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal Archiválva 2009. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar katolikus lexikon
- A község az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
