Most és mindörökké (film, 1953)

Ma a Most és mindörökké (film, 1953) olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Most és mindörökké (film, 1953) minden korosztályt, nemet és kultúrát érintő releváns kérdéssé vált. A Most és mindörökké (film, 1953) eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig különböző területeken és tudományterületeken végzett elemzések és kutatások tárgya, ami fontosságának jobb megértéséhez és tudatosításához vezetett. Ebben a cikkben a Most és mindörökké (film, 1953) különböző aspektusait vizsgáljuk meg, hogy megértsük annak mai hatását és relevanciáját a modern világban.

Most és mindörökké
(From Here to Eternity)
1953-as amerikai film

RendezőFred Zinnemann
ProducerBuddy Adler
AlapműMost és mindörökké
Műfaj
ForgatókönyvíróDaniel Taradash
Főszerepben
ZeneGeorge Duning
OperatőrBurnett Guffey
VágóWilliam Lyon
JelmeztervezőJean Louis
DíszlettervezőCary Odell
Gyártás
GyártóColumbia Pictures
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Forgatási helyszínHonolulu
Játékidő118 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató1953. augusztus 5. (Amerikai Egyesült Államok)
1953. augusztus 28. (Amerikai Egyesült Államok)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Most és mindörökké témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Most és mindörökké (From Here to Eternity) 1953-ban bemutatott amerikai filmdráma, ami James Jones regénye alapján készült. Magyarországon 1987. szeptember 17-én került a filmszínházakba.

Történet

A film 1941-ben, egy hawaii katonai bázison játszódik.

A cselekmény kezdetén a főhős, Prewitt egy őt ért sérelem miatt másik századhoz helyezteti át magát – vállalva azt is, hogy ott őrvezetői helyett csak közlegényi státuszt kap. Új századának parancsnoka, Dana Holmes kapitány századába gyűjti az ezred összes sportolóját, mert a hadsereg bajnokságán elért győzelmektől reméli előléptetését. Prewitt bokszoló, de nem hajlandó ringbe lépni, mert korábban egy mérkőzésen olyan szerencsétlenül ütötte meg barátját, hogy az megvakult. A parancsnok pokollá teszi az életét, hogy így kényszerítse elhatározásának megváltoztatására. Az egység tagjai is rossz szemmel tekintenek rá, csak Warden főtörzsőrmester józanságára és Angelo Maggio közlegény önzetlen barátságára számíthat.

Prewitt Maggio invitálására ellátogat egy helyi klubba, ahol hölgytársaság is van, és elbűvöli az egyik hostess, Lorene. Maggio közben vitába száll az őt provokáló Judson őrmesterrel, a fogdaparancsnokkal. Később kiderül, hogy Lorene igazi neve Alma. Prewitt szerelmes lesz a nőbe, amikor azonban feleségül kéri, a nő elhárítja. A klubban csak addig dolgozik, amíg biztos egzisztenciához szükséges pénztartalékot nem gyűjt, utána vissza akar térni a szárazföldre.

Prewitt, aki mindeddig tűrte a századnál elszenvedett megaláztatásokat, ekkor elveszti lelki egyensúlyát, és megüti az őt provokáló altisztet. Holmes kapitány szemet huny a verekedés fölött, s kiderül, hogy Prewitt még mindig jó ökölvívó. Maggio, miután meglép az őrségből és lerészegedik, katonai börtönbe kerül, ahol Judson őrmester sorozatosan bántalmazza. Megszökik, de a sérüléseibe Prewitt karjaiban belehal.

Prewitt megbosszulja a halálát és egy sikátorban késpárbajban megöli Judsont, majd sebesülten szerelmének lakásán bújik meg. Warden falaz neki.

A történet másik szála Holmes kapitány felesége és a század szolgálatvezetője, Milton Warden főtörzsőrmester szerelmi története. A férfi beleszeret a gyönyörű Karenbe, és szerelme viszonzásra talál. Kiderül, hogy a férje folyamatosan megcsalja őt. Megtudjuk, hogy pár éve a férje felelőtlensége miatt halva született a gyermeke, s ezután már nem is szülhet többé. Karen hajlandó lenne elválni Holmestól, és Wardenhez menni feleségül, ha az nem altiszt, hanem tiszt lenne, ugyanis így visszamehetnének az Államokba. Warden viszont nem szeretne tiszt lenni: semmire nem becsüli a tiszteket. Végül mégis beleegyezik, hogy jelentkezik a tiszti tanfolyamra szerelme kedvéért. A Prewitt boxpárbaját kivizsgáló táborparancsnok lemondásra szólítja fel Holmest, ezáltal mindenképpen vissza kell térniük az Államokba. Warden a tiszti jelentkezését később visszavonja, és Mrs. Holmes-szal való kapcsolata megszakad.

Reggel a japánok megtámadják Pearl Harbourt, Warden higgadtan irányítja az egységet. Amikor Prewitt értesül a támadásról, Lorene kérlelése ellenére elhatározza, hogy visszatér a csapatához. Útközben tábori csendőrök igazoltatják, akik elől papírok híján menekülni próbál, s közben halálos lövés éri. Warden a barátjaként azonosítja, aki konok ember volt, de jó katona.

Néhány nap múlva Karen és Lorene ismeretlenül összetalálkoznak a hazainduló hajón, s Lorene elmeséli, hogy a vőlegénye, Prewitt bombázópilóta volt, aki a támadásban hősi halált halt és kitüntetést kapott. Karen felismeri a nevet, de nem szól semmit.

Színészek

Eltérések a regénytől

Díjak

Oscar-díj (1954)
Cannes-i filmfesztivál (1954)
Golden Globe-díj (1954)

Jegyzetek

  1. 1987-ben bemutatott külföldi játékfilmek (Amerikai Egyesült Államok). In Filmévkönyv 1987: A magyar film egy éve. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum. 1988. 175. o. arch Hozzáférés: 2021. január 5. PDF (58,5 MB) ISSN 0230-2047  

Források