Mudroszi fegyverletétel

A mai világban a Mudroszi fegyverletétel olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A mindennapi élet különböző aspektusaira kiterjedő hatással a Mudroszi fegyverletétel a viták, viták és elmélkedések fókuszpontjává vált. Legyen szó egészséggel, technológiával, politikával vagy kultúrával kapcsolatos kérdésekről, a Mudroszi fegyverletétel egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a különböző korú, szakmák és kulturális hátterű emberek körében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Mudroszi fegyverletétel-et napjainkban releváns témává teszik, és feltárjuk azokat a különféle szempontokat és hozzájárulásokat, amelyekkel ez a téma hozzájárul a minket körülvevő világ megértéséhez.

A HMS Agamemnon a Dardanellák-kampányban Mudrosznál, 1915.

A mudroszi fegyverletétel az első világháború közel-keleti hadszínterén vetett véget az Oszmán Birodalom és az antanthatalmak harcainak 1918. október 30-án. Az oszmán fél részéről Hüszein Rauf hadügyminiszter, az antant részéről pedig Somerset Arthur Gough-Calthorpe admirális írta alá a HMS Agamemnon hadihajó fedélzetén, Mudrosz kikötőjében.

Az oszmánok feladták Anatólián kívüli helyőrségeiket, a szövetséges hatalmak megkapták a jogot a Dardanellák és a Boszporusz ellenőrzésére és arra, hogy „bárminemű zavargás esetén” beavatkozhassanak a biztonság fenntartására. Az oszmán hadsereget leszerelték, a kikötőket, a vasútvonalakat és a stratégiai bázisokat átengedték a szövetségeseknek. Törökországnak fel kellett adnia kaukázusi területeit és vissza kellett vonulnia a háború előtti határai mögé.

A fegyverletételt Isztambul brit megszállása, majd a sèvres-i békeszerződés követte, de utóbbi érvényesítését a török függetlenségi háború kitörése megakadályozta.

Hivatkozások

  1. ↑ >Efraim Karsh. Empires of the Sand: The Struggle for Mastery in the Middle East. Harvard University Press, p.327. o. (2001) 

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot