Német kiejtés

A mai világban a Német kiejtés nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. A Német kiejtés létrejötte óta vitákat, elemzéseket és reflexiókat generált különböző területeken, mind személyes, mind szakmai szinten. Hatása a modern társadalomra tagadhatatlan, és hatása különböző területekre terjed ki, a kultúrától és a politikától a technológiáig és a gazdaságig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Német kiejtés különböző aspektusait és perspektíváit, hogy jobban megértsük jelentőségét és jelentését a mai világban.

A német nyelv írása nem fonetikus, mint a magyar nyelvé, bár kétségtelenül közelebb van ehhez, mint pl. az angol vagy a francia nyelv. Ez azt jelenti, hogy több betűhöz tartozhat ugyanolyan kiejtés, illetve egy betűt többféleképpen is ejtenek, melynek szabályai a következőkben olvashatók.

A magánhangzók

A német magánhangzók a következők:

  elöl képzett középen képzett hátul képzett
ajakkerekítés nélküli ajakkerekítéses
rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú
zárt        
majdnem zárt        
félzárt        
középső      
félnyílt      
majdnem nyílt      
nyílt    

A helyesíráshoz kapcsolódva a következő szabályok vannak:

  • Általában hosszú a magánhangzó, ha hangsúlyos és nyílt szótagban van (sa-gen), illetve maximum egy mássalhangzó áll mögötte (kam).
  • Hosszú a hang, ha néma h áll mögötte (zehn)
  • Szintén hosszú, ha – a, e, o esetében – kettőzve van (Saat), illetve – i esetében – e áll mögötte (Fried)
  • A hangsúlytalan hangok minden esetben rövidek (geben)
  • Kettőzött mássalhangzó előtt a hangsúlyos hangok is rövidek lesznek (Kamm)
  • A rövid hangok mindig nyíltabbak, mint hosszú változataik

Az alábbi táblázatban láthatók az egyes magánhangzót jelölő betűk kiejtései. A „röviden” és „hosszan” értelmezése a fenti felsoroláson alapul.

Betű Hang Példa
a röviden Mann
hosszan Tat
aa mindig hosszú Aal
ah mindig hosszú Hahn
ä röviden Bäcker
hosszan Bären
äh mindig hosszú Hähne
e röviden letzt
hosszan leren
szó végi -er szótagban Kegler
hangsúlytalanul, általában utolsó szótagban, igekötőkben essen
ee mindig hosszú See
eh mindig hosszú mehr
é csak francia eredetű szavakban, mindig hosszú Café
i röviden Kind
hosszan wir
ie szó végén hangsúlytalanul, illetve többes számban két szótagban ejtjük
Familie
Knie (tbsz.)
más esetben mindig hosszú viel
ieh mindig hosszú sieht
ih mindig hosszú Ihr
o röviden Trotz
hosszan rot
oe röviden Doern
hosszan Roemer
oh mindig hosszú Mohr
oo mindig hosszú Boot
ow szó végén szláv eredetű nevekben Pankow
ö röviden plötzlich
hosszan blöd
öh mindig hosszú Möhre
u röviden Schutz
hosszan Blut
ue röviden Mueller
hosszan Tuer
uh mindig hosszú Uhr
ü röviden hübsch
hosszan Düne
üh mindig hosszú Hühner
y idegen eredetű szavakban magánhangzók előtt Yard
idegen eredetű szavakban máskor Pyjama
meghonosodott görög/latin eredetű szavakban és régies helyesírású nevekben röviden System
meghonosodott görög/latin eredetű szavakban és régies helyesírású nevekben hosszan Ysop

Megjegyzések:

  • A szó végi -el, -em, -en szótagokban az e hangot teljesen elnyelhetik: essen .
  • Manapság egyre gyakoribb, hogy az hangot a zártabb hanggal cserélik le, így nem téve különbséget olyan szavak között, mint Ähre és Ehre.
  • Településnevekben akadnak a fentiektől eltérő kiejtési formációk, pl.: Moischt , Bad Oldesloe , Bad Oeynhausen stb.
  • Az esetleges, a fenti szabályoktól eltérő szavak kiejtését lásd itt!

Kettőshangzók

Betű Hang Példa
ai Haider
au Haus
äu träumen
ay Mayer
ei Eis
eu Kreuz
ey Geyer
oi Boiler
oy Oybin

Megjegyzés:

  • Nyelvjárásonként ezek a kettőshangzók kismértékben eltérőek lehetnek. Az egyes változatok a következők lehetnek: → , → / , → / / .

Mássalhangzók

A német mássalhangzók a következők:

  Bilabiális Labiodentális Alveoláris Posztalveoláris Palatális Veláris Uvuláris Glottális
Plozíva p  b   t  d     k  ɡ   ʔ
Affrikáta   p͡f t͡s t͡ʃ  d͡ʒ        
Frikatíva   f  v s  z ʃ  ʒ ç x ʁ h
Nazális m   n     ŋ    
Approximáns     l   j      
Pergőhang     r       ʀ  

Az alábbi táblázatban láthatók az egyes mássalhangzót jelölő betűk kiejtései.

Betű Hang Példa
b szó végén, zöngétlen mássalhangzók előtt Job
Ybbs
más helyzetben Brot
c ä, e, i, ö, ü, y előtt Celle
egyéb esetekben Coburg
ch ä, e, i, ö, ü, y mellett China
más esetekben Bach
chs amennyiben egy tőhöz tartozik Lachs
egyébként
Stichs
suchst
ck Lack
d szó végén, zöngétlen mássalhangzók előtt Tod
Stadt
más helyzetben Deich
dch Mädchen
dsch Dschungel
f fast
g az -ig határozóképzőben szó végén vagy mássalhangzó előtt zwanzig
am häufigsten
az -ig határozóképzőben a -lich képző előtt
szó végén más helyzetben
ewiglich
Burg
máskor Gunst
häufiger
h nyújtó h-ként
diftongus és hangsúlytalan i, u között
kühl
Verzeihung
máskor hart
j ja
k Kunst
l Leim
m mein
n c, k, q, x előtt Bank
más helyzetben
ng lang
p Pein
ph Phase
qu / quick /
r szó elején és magánhangzók előtt Reim
más helyzetben Kur
rh Rhein
s magánhangzó előtt szó elején
két magánhangzó között
Salz
Hase
szó elején p, t előtt Stein
máskor Gast
sch a -chen kicsinyítőképző részeként Mäuschen
más esetben waschen
ss minden esetben dass
ß (csak kisbetűként, nagybetűs formában SS-ként írandó!) saßen
t a -tia, -tial, -tiär, -tiell, -tio, -tion végződésekben Lektion
más helyzetben Tal
th Theme
tch Brötchen
tsch deutsch
tz letzt
tzsch Witzsch
v idegen eredetű szavakban Vase
más helyzetben vor
w was
x
xerophil
Examen
z Zahl
zsch Zschopau

Megjegyzések:

  • A kettőzött illetve hármas mássalhangzókat nem ejtjük hosszan.
  • A , , hangokat általában hehezettel ejtjük, ami hangsúlyos szótagban erősebb, mint hangsúlytalanban. Egyes nyelvjárásokban ez a hehezet elmaradhat.
  • Északon a szó eleji magánhangzók előtt egy -t ejtenek.
  • Mivel a hang eredetileg nem volt meg a németben, ezért gyakran -nek ejtik: Dschungel .
  • Dél-Németországban gyakori a -g ejtés helyett a ejtés: Burg .
  • Az r kiejtése területenként változik, lehet , , , is.
  • Ausztriában szó elején -nek ejtik az s betűt: Salz .
  • A svájci német helyesírása nem használja az ß betűt, helyette mindig ss-t írnak.

Szabálytalan kiejtésű szavak

Mivel az évek során a német számos idegen szót kölcsönzött a szomszédos nyelvektől, és ezek helyesírását általában nem illesztették a német helyesíráshoz, ezért ezek a szavak kiejtése szabálytalan.

A főbb ilyen szavak listáját lásd itt: Szabálytalan kiejtésű német szavak listája.

Források

  • Dr. Pátrovics Péter: A német nyelvtan alapjai