A mai világban a Nagy Bandó András nagy jelentőségű és állandó vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a társadalom folyamatos fejlődésével a Nagy Bandó András alapvető szerepet kapott különböző területeken, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. A történelem során a Nagy Bandó András tanulmányozás, elemzés és megbeszélés tárgya volt, ami sokféle véleményhez és perspektívához vezetett a fontosságáról és a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nagy Bandó András különböző aspektusait és a modern világra gyakorolt hatását, valamint a jövőre nézve.
Az általános iskolát szülőfalujában, Deszken, középiskolai tanulmányait a Vedres István Építőipari Technikumban végezte, Szegeden. 1963–1975 között a Délmagyarország és a Szegedi Egyetemkarikaturistája. Amatőr színészként a szegedi Modern, később a Minerva Színpad tagja, 1973-tól előadóművész, 1982-ben a Magyar Rádió fődíjasa a II. humorfesztiválon. 1982-ben a Mikroszkóp Színpad tagja, 1983 óta szabadfoglalkozású előadóművész. 1989-től a Hócipő című szatirikus lap munkatársa. Az ezt követő években publicista, közíró és író, verseket és meséket ír és rajzol gyermekeknek. 2006-ban Pécsi Harmadik Színházban főszerepet játszott Háy János: A Gézagyerek című drámájában.
Hetvenévesen a Két óra múlt hetvennel – Magyarország derűsödik című összegző önálló esttel lépett újra a közönség elé.
Egyéni hangú, ötletdús, közkedvelt humorista-előadóművész. Önálló estjeit, rádiós és televíziós monológjait maga írja.
Házasságkötése előtt született első lánya, Mónika. Első házasságából született lánya Nagy Natália színésznő. Második felesége Obernyik Rita, lányuk Gvendolin Glenda.
Temesi Ferenc–Nagy Bandó András–Kelemen István: Jaj, ha Anyám látna...! Ha egy szegedi író, egy humorista és egy dobos visszanéz...; szerk. Horvát György; magánkiadás, Szeged, 2003