Nagy Szent Bernát-hágó

A mai világban a Nagy Szent Bernát-hágó sokak érdeklődését felkeltő téma. Akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár egy bizonyos területen gyakorolt ​​hatása miatt, a Nagy Szent Bernát-hágó vita és elmélkedés témája lett. Az évek során tanulmányozás, megbeszélés és elemzés tárgya volt, ami lehetővé tette számunkra, hogy mélyebb és teljesebb képet kapjunk a Nagy Szent Bernát-hágó-ről. Ebben a cikkben a Nagy Szent Bernát-hágó-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, hogy megértsük annak fontosságát és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.

Nagy Szent Bernát-hágó
(Alpenpass Großer Sankt Bernhard / Colle del Gran San Bernardo)
A Nagy Szent Bernát-hágó
A Nagy Szent Bernát-hágó
Földrajzi adatok
Országok Svájc és  Olaszország
FekvéseAlpok
Legmagasabb pont2469 m
Elhelyezkedése
Nagy Szent Bernát-hágó (Svájc)
Nagy Szent Bernát-hágó
Nagy Szent Bernát-hágó
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 45° 52′ 08″, k. h. 7° 10′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 08″, k. h. 7° 10′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Szent Bernát-hágó
témájú médiaállományokat.

A Nagy Szent Bernát-hágó (németül Alpenpass Großer Sankt Bernhard, olaszul Colle del Gran San Bernardo, franciául Col du Grand-Saint-Bernard) az Alpok magasan fekvő átjárója Svájc és Olaszország között.

Fekvése

A Nagy Szent Bernát-hágó: a Nyugati-Alpokban húzódik, Svájc és Olaszország határán. Martigny és a Valle d’Aosta között helyezkedik el, a Rhône folyó völgyéből a Dora Baltea völgye felé halad. Legmagasabb pontja 2467 m. 1050-ben alapították meg Bernhard von Aosta átjárójánál a Nagy Szent Bernát-kolostort, amelyről e hágó a nevét kapta. Itt tenyésztették ki a bernáthegyi kutyafajtát, melyet a lavinák áldozatainak megmentésére tartottak, neveltek s amely fajtát aztán Barry kutya tett híressé. Ő 40 emberéletet mentett meg.


Források

  • Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962.
  • Karl Baedecker: Tirol - Handbuch für Reisende (55 rézkarc térképpel!) - Leipzig, 1923.