Nagy Vörös Folt
Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Nagy Vörös Folt hatását jelenlegi társadalmunkra. A Nagy Vörös Folt egy lenyűgöző és releváns téma, amely felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. A történelem során a Nagy Vörös Folt döntő szerepet játszott abban, ahogyan megértjük a minket körülvevő világot, és jelentős hatással volt mindennapi életünk különböző aspektusaira. Multidiszciplináris megközelítést alkalmazva megvizsgáljuk a Nagy Vörös Folt különböző dimenzióit és jelentőségét olyan területeken, mint a tudomány, a kultúra, a politika és a technológia. Reméljük, hogy kritikai elemzésünkkel átfogó és gazdagító látásmódot kínálunk a témáról és annak a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáról.
A Nagy Vörös Folt a Jupiter bolygó jellegzetes légköri formációja, ami a Földről amatőr csillagászati távcsövekkel is felismerhető. Ez egy hatalmas, nagynyomású anticiklon a déli féltekén, a 20° déli szélesség körül; a ciklon keringési periódusa körülbelül 7 nap. Alakja ovális, színe jelenleg vöröses (színe az idők folyamán változott). Az első tudományos megfigyelést és leírást 1831-ben Heinrich Schwabe végezte. A folt összességében mintegy 300 éve ismert jelenség. Mérete is ingadozó: észak-déli irányban 10 000-14 000 km, kelet-nyugati irányban 24 000-40 000 km közötti. Helyzete a földrajzi hosszúság tekintetében is változik, a 20. század folyamán mintegy három teljes fordulatot tett meg a bolygó felszíne fölött. A földrajzi hosszúság 90-napos periodicitást mutat, aminek során helyzete 2000 km-t eltolódik a korábbi helyéhez képest.
Magassága a környező felhőknél 8 km-rel is nagyobb lehet.
Kialakulásának oka valószínűleg az ellentétes irányú kelet / nyugati áramlások által keltett örvények.
A Hubble űrtávcső 2014-es adatai szerint a folt mérete rohamosan csökken, évente mintegy 1000 km-rel, jelenlegi legnagyobb mérete 23 335 km. A csökkenés oka ismeretlen, mértékének megállapításához amatőr megfigyelők is hozzájárultak. Más mérések szerint a csökkenés kisebb mértékű: a folt nagyobbik átmérője 2014-től 2015-ig 240 km-rel csökkent, alakja oválisból kerekebbé vált, színe a vöröses helyett narancsos árnyalatot vett fel.
Összetétele
Kevin Baines (NASA Jet Propulsion Laboratory, Pasadena), a Cassini űrszonda tudományos csapatának tagja szerint a folt vöröses színét a felhőben nagy magasságban megtalálható ammónia és acetilén a Nap ultraviola sugárzásának hatására bekövetkező lebomlása okozza. Ezt laboratóriumban kísérletileg is igazolták. A tudósok kezdetben az összetettebb ammónium-hidroszulfid molekulával kísérleteztek, mert erről tudjuk, hogy megtalálható a Jupiter egyik felhőrétegében. A besugárzott gáz azonban világoszöld színt produkált.
A Jupiter felhőrétege magasság szerint jól elkülöníthető összetevőkből áll (felülről lefelé haladva): ammónia, ammónium-hidroszulfid, víz.
Jegyzetek
- ↑ Jupiter Data Sheet. Space.com. (Hozzáférés: 2007. február 2.)
- ↑ Phillips, Tony: Jupiter's New Red Spot. NASA, 2006. március 3. . (Hozzáférés: 2007. február 2.)
- ↑ The shrinking of Jupiter's Great Red Spot (heic1410) [https://web.archive.org/web/20140517122922/http://sci.esa.int/hubble/54055-the-shrinking-of-jupiter-s-great-red-spot-heic1410/ Archiválva 2014. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben 2014-05-15
- ↑ NASA: Hubble’s Planetary Portrait Captures New Changes in Jupiter’s Great Red Spot Archiválva 2015. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben 2015-10-13
- ↑ Jupiter's Red Spot is Likely a Sunburn, Not a Blush Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben 2014-11-11
Források
- Encyclopedia Of Astronomy And Astrophysics, Nature Publishing Group, 2001
